A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

gezi: a harc időnyerésért folyik, a 8. páncéloshadosztály beérkeztéig. Ha visszavonulnak a Margit-álláshoz, a szovjet csapatok abba is be­törnek, ezért nem szabad oda „visszaugrani." 47 A szovjet hadsereg sikerei természetesen hatással voltak a 6. német hadsereg szellemére is. Az 1. német páncéloshadosztály törté­nete elmondja, hogy a hadosztályhoz tartozó 73. páncélos-tüzérez­redet Vácról tévesen Ercsihez irányították. Ercsi állomásán a lánc­talpas vontatókat már szovjet ágyuk és aknavetők tüzében kellett ki­rakni. Közben szovjet lovasság támadását jelezték, és a német tüzér­tisztek fegyverrel a kézben kényszerítették vissza a légvédelmi tüzé­reket az Ercsiben beépített 8,8 cm-es légvédelmi ágyukhoz, hogy biz­tosítsák a kirakodást. Ezután nem sokkal Ercsi teljesen a szovjet csa­patok birtokába jutott. 48 Azt a vitát, amely a német hadvezetőségen belül folyt a Margit­állásba való visszavonulásról, már december 7-én eldönti a Vörös Hadsereg. Friessner emlékirataiban azt állítja, hogy az állás a Duná­tól nyugatra húzó arcvonal védelmének „magja" volt, de ebben az időben még -csak_gyengén kiépített, nem kész, részben víz alatt álló tábori állást jelentett. 49 Hiányzottak az állást megszálló erők is. Az 1. és a 23. német páncéloshadosztály a Balaton felől közeledett az álláshoz, amelyet Székesfehérvártól déli irányban csak a 153. német tábor i-kdképző­hadosztály szállt meg, mint biztosító erő. A hadosztály kiképzése még nem volt befejezve, bevetését ezért Friessner Hitlerrel szemben „bűn­tény"-nek minősítette. Hitler cinikusan így válaszolt: „Akkor én már régóta bűnöző vagyok." 50 A december 7-én folytatódott szovjet támadás az egész Fejér megyei arcvonalon jelentős sikereket ér el. A 4. gárdahadsereg az 1. német páncéloshadosztályt Lepsény felé és Mezőszentgyörgy déli szé­lére szorítja vissza. E napon felszabadul Polgárai is, és ez azt jelenti, hogy a harc már nem a Margit-állás előterében, hanem magában az állásban folyik. Tovább folytatódik a 4. gárdahadsereg előnyomulása Kislángtól északra és Kálóznál is. 51 A Duna nyugati partján levő, már december 6-án jelentősen megnövekedett hídfőből a 46. hadsereg csapatai támadnak. Egyik Ercsitől délre indított támadásuk a német—magyar csapatokon át­törve egészen Kápolnásnyék délkeleti széléig jut el. Más alakulatok Baracskát támadják, a németek szerint sikertelenül. A német—ma­gyar arcvonal ebben a térségben a következő: Kápolnásnyék déli széle — magaslat Kápolnásnyéktől 3 km-re kelet-délkeletre — Ba­racska déli széle — Martonvásártól 1,5 km-re délkeletre — útelága­zás Százhalombattától délnyugatra — aztán a Duna nyugati partja Nagytéténynél.™ December 8-án a fejérmegyei harcoknak 3 súlypontja van: a megye délnyugati határán, Székesfehérvártól és a Velencei-tótól délre, végül Martonvásár és Baracska térségében. A megye délnyu­gati részén a német LVII. páncéloshadtest részben visszaszorul a Margit-állásba, részben — az 1. és a 23. páncéloshadosztály részeinek ellenlökésével — visszafoglalja Polgárait. Ezzel a Margit-állás ismét

Next

/
Thumbnails
Contents