A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

271. népi-gránátoshadosztállyal a Velencei-tó és a Duna között szán­dékozik állást foglalni. 40 A „Dél Hadseregcsoport" helyzetének súlyosságát és bizonyta­lanságát az OKH is kénytelen volt elismerni. Friessner már december 4-én, 22.10-kor telefonon jelenti Walther Wenck altábornagynak, az OKH vezetési törzse főnökének, 41 hogy a december 2-ától az „A Had­seregcsoporttól" útbaindított 8. német páncéloshadosztályt 42 a Bala­ton és a Velencei-tó között akarja gyülekeztetni, déli irányú táma­dásra. Reméli, hogy ez a támadás mentesítést hoz. A Margit-állás megbízható tartásához azonban további 2 gyaloghadosztályra van szükség. A beszélgetés végén Wenck „ehhez megjegyzi, hogy gyalog­hadosztályok odairányítására nem szabad számítani. A Felsősziléziá­ban küszöbönálló ellenséges támadás nem engedi, hogy az „A Had­seregcsoporttól" még erőket vonjanak el." 43 Az említett 8. német páncéloshadosztály 1 vonata december 4-én megérkezett Székesfehérvárhoz, 15 vonata pedig útban volt. Decem­ber 5-én már 5 vonat érkezett meg, a hadosztály páncélosezredének, a 28. páncélgránátos-ezrednek részeivel és további részekkel. A had­osztályt a Fretter-Pico seregcsoport a Székesfehérvár — Magyaral­más — Zámoly — Lovasberény — Veréb — Pázmánd — Velence — Velencei-tó északi partja közötti területen gyülekeztette. 44 A Fretter-Pico seregcsoport erősítését jelentette továbbá a de­cember 4-én Székesfehérvárhoz érkezett „Mark" géppuskás-zászlóalj, továbbá a december 5-én a Velencei-tó és a Duna között biztosításul bevetett 8. SS-Polizei-ezred. Végül 5-én este Wenck altábornagy közli a hadseregcsoport 1. vezérkari tisztjével, hogy előreláthatólag 5 nap múlva 3 Párduc-osztályt küldenek Székesfehérvár térségébe, egyenként 60 harckocsival. 45 December 6-án a „3. Ukrán Front" .esapatai, támadásukat foly­tatva, a Siófok—Polgárdi út mentén, Enying térségében érnek el si­kereket. A megye délkeleti részében meggyorsul a szovjet csapatok előnyomulása, e napon elérik a Kálóz—Sárosd déli széle — Adony déli széle vonalat. Nem csökken a harcok hevessége a 46. szovjet hadsereg hídfőiben sem. Az Ercsitől délre levő hídfőnél egész nap elkeseredett harc folyik. Ezred erejű szovjet katonaság áttöri a német záróvonalat, és nyugat felé előnyomulva eléri Agszentpéter-pusztát. A százhalombattai hídfőből zászlóaljnyi szovjet erő eléri a Százha­lombattától délnyugatra 4,5 km-re levő útelágazást. A délutáni órák­ban sikerül a hídfők egyesítése; a Ráckeve—Iváncsa vonaltól Száz­halombattáig a Duna nyugati partján egyetlen nagy szovjet hídfő jön létre. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a német rádiófelderítés már december 5-én megállapította: a 46. hadsereg hídverési előké­születeket folytat, — akkor képet alkothatunk magunknak e hadse­reg nagyszerű teljesítményéről! 46 A német hadvezetés dunántúli helyzetmegítéléséről és céljáról érdekes tájékoztatót ad v. Grolman és Gaedcke december 6-i telefon­beszélgetése. Gaedcke döntést kér abban a kérdésben: álljanak-e meg a Margit-állás előtt, hogy ezzel időt nyerjenek a közelgő 8. pán­céloshadosztály támadásáig, vagy vonuljanak vissza a Margit-állásba, hogy elkerüljék az állás előtti szétveretés veszélyét. Grolman leszö-

Next

/
Thumbnails
Contents