A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

6. Az agrárproletariátus és a félproletár rétegek szociális viszonyai A harmincas évek második felében az alsó néposztályok anyagi helyzete alig-alig javult. 1937. és 1938. esztendőkben inségmunkákat szerveztek Ercsiben, Aáonyban, Érden. Ezekben a falvakban a vármegyei akció teljes anyagi keretét lekötötték, és a járások többi Ínséges falvában magántámogatással ingyen ebédeket adtak. Bicskén 1937 nyarán például naponta 200 adag ingyenebédet osztottak ki a munkanélküli éknek. A katonai bevonultatások is az Ínséges családok számát szaporították. 1938—1942-ig a bevonultatások elég gyakoriak voltak egyes korosztályok esetében. Ezek viszont mindig olyan időpontra estek, amikor a summás, napszámos vagy ipari munkák főidénye volt. Különösen a nagycsaládos cselédek és mezőgazdasági napszámosok családtagjai éheztek. Székesfehérváron az ipari munkások családtagjai érezték különösen a kenyérkeresők hiányát. 1937. tavaszi közgyűlésén a cselédek és a nehéz fizikai munkát végzők sorsának javításával foglalkoztak. A közgyűlés megállapította, hogy a cselédkonvenciók a megyében az országos szintet tartják, attól sem kevesebbet, sem többet nem fizetnek a 100 holdon felüli birtokosok a cselédeknek. Lakásviszonyaikat viszont most megszabták: kimondották, hogy nős cseléd számára köteles a munkaadó 1 szoba-konyhás, kamrás lakást biztosí-tani, amely jól fűthető és szellőztethető. A szoba alapterülete 20 négyzetméternél kisebb nem lehet, és a közös cselédkonyhákat úgy kell átalakítani, hogy legalább két családnak jusson egy konyha. A közgyűlésen ez a javaslat pozitív visszhangra talált. Azonban elutasították Csúcs István kanonok javaslatát: eszerint nyugateurópai mintára Magyarországon is családi bérkiegyenlítő alapot szervezzenek, s ha ez nem jár a munkaadók túlzott megterhelésével, akkor tegyék is kötelezővé. Továbbá javasolta, hogy az uradalmi iskolákba a cselédek gyermekeit a munkaadóknak legyen a kötelessége elszállítani. Prockl Gyula pedig azt javasolta, hogy a konvenciós szerződésekben a munkaadók minden alkalommal a tej és a tüzelőjárandóságot is tüntessék fel. Megemlítették még, hogy egy korábbi vizsgálat során megállapítást nyert az is, hogy alapvető élelmiszerek hiányoznak a cselédek kamráiból. A cukorfogyasztás például a legalacsonyabb a megyében a cselédeknél az összes alsó népkategóriák között. Kollár János a cukor árának mérséklését kérte a közgyűlésen. Az indítványokat azonban a közgyűlésen nem tudták elfogadtatni. Az alispán a javaslatok feletti vitát felszólalásával megakadályozta. Elmondotta, hogy a kérdésnek nagy fontosságot tulajdonítanak, és hamarosan bizottság fogja vizsgálni az alsó népkategóriák életnívójának emelését szolgáló kérdéseket. Jelenleg a határozathozatalt nem tartja időszerűnek. Erre a felszólalók indítványaikat visszavonták. Viszont volt egy napirendi pont, amellyel a bizottsági tagok egésze egyetértett: ez az újszerzeményű birtokokon lévő cselédtartás sorsának megvizsgálása. Az újszerzeményű birtokok pesti üzletemberek, bankok, és hitelintézetek kezében voltak. A megye pa-