A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

rasztsága, de a középbirtokos réteg sem nézte jó szemmel az új „földesurak" gyarapodását. Most alkalmat láttak az új birtokosok életébe való beavatkozásra. Elmondották a közgyűlésen, hogy az újszerzeményű birtokokon legalább egynegyedével csökkentették a cseléd járandóságokat. Nem adják meg a cselédeknek a tehéntartást, csökkentették a földjárandóságot is. A közgyűlés, hogy a helyzet további romlását megakadályozza, a földművelésügyi miniszterhez felírt. Kérték, hogy azokat a nagybirtokosokat, akik a cselédek tehéntartását vállalják, részesítsék kedvezményben. Kapjanak felárat a tej és tejtermékek és az állatértékesítések alkalmával, stb. Azonkívül utasítsa a földművelésügyi miniszter a birtokosokat arra, hogy napi 1—2 liter tejet minden család kapjon addig ís, amíg államkölcsönből a cselédek a teheneket nem szerzik be. A cselédek szociális helyzetén ezek után némi javulás állott be. Ha minden birtokon nem is tudták végrehajtani a törényhatósági bizottság határozatát, annyit elértek, hogy a gazdasági felügyelőséggel egyetemben a határozatok ellen szegülő birtokosokat figyelmeztették. A háború idején gyakran került sor a gazdasági munkavédelmi jogszabályok megsértésére. Ekkor kevés a munkaerő, de a birtokosok a korábbi feladatok elvégzését követelik a számban is megcsappant és gyengébb summáscsapatoktól. A gazdasági felügyelő, mint a vád képviseletére jogosult szakképviselő a járási főszolgabíróknál, majd másodfokon az alispánnál teszi meg jelentéseit a birtokosok ellen. Ezek egyre szaporodnak a negyvenes években. 1941. tavaszán az alispán egy hármas bizottságot hozott létre, amely minden uradalom területén a cselédek lakásviszonyaitól a munka- és bérviszonyokig minden területet vizsgált. Kiterjedt figyelmük a cselédeken kívül az idénymunkások életmódjára is. Általános tapasztalat volt, hogy a cselédbérek rögzítése után csökkent a cselédek között az elégedetlenség, amely a megye uradalmainak felét érintette. Néhány évvel korábban ennyiben volt állandóan panasz a nagybirtokosok ellen. Legmagasabb bért ekkor Fejér megyében a cselédek az előszállást uradalomban kaptak. (Itt egy közcseléd évi bére a következő volt 1938-ban: 50 pengő készpénz, 6 q búza, 8 q rozs, 4 q árpa, 2400 négyszögöl tengeri-föld és kert, két tehéntartás, két anyasertés, valamint ezeknek szaporulatai, 16 kg kősó, lakás, tüzelő, orvos és gyógyszerköltségek. Három gyermeken felül minden gyermek után 100 kg vegyesgabonát kaptak és minden gyermek után 20 pengő szülési segélyt, 30 évi szolgálat után a cselédeket kegydíjban részesítették. Ebben az esztendőben az uradalom kegy díjasainak száma 108 volt.) Még volt néhány uradalom, amelyekben hasonló módon díjazták a cselédeket, vagy különböző módokon megoldották, hogy a cselédek gyerekeik után segélyeket kapjanak, átalakították a korábbi korszerűtlen lakásokat, zuhanyfürdőket létesítettek, járművel vitték a gyermekeket az uradalmi iskolába, stb. Az uradalmak többségében azonban ezeket nem találni. Nem adták meg a tehéntartást, a sertéstenyésztést a cselédeknek, ame-