A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

ták, és végkielégítést adtak neki. Kemény el is tűnik a megyéből, de a nyilas eszmét továbbra is szolgálta. Fejér megyében a nyilasok az országgyűlési választások után szervezetileg szétestek. Olyannyira, hogy a megyében pártszervezetük sem maradt, kivéve Székesfehérvárt, ahol a Szálasi- és Meskóféie pártnak. még_ maradtak ép szervezetei. Ezek igyekeztek tartani a kapcsolatot a párt volt vidéki tagjaival, különösen a vezetőségekkel. A székesfehérvári nyilas pártszervezetekben azonban személyi ellentét dúlt, amely kihatott a tagságra is. A betiltott Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista Mozgalom székesfehérvári szervezetét még 1939. március 3-án a rendőrség feloszlatta. A párt tagjai azonban nem mentek át a Székesfehérváron működő másik nyilas pártba, hanem az április 4-én Hubay Kálmán, Haám Artúr és Rácz Kálmán által alapított Nyilaskeresztes Pártba léptek be, amelynek legális működését Székesfehérváron a hatóságok megakadályozták, így a párt székesfehérvári tagjai a budapesti szervezetekhez tartoztak. A hatóságok úgy vélekedtek, hogy a Hubay—Hám féle pártnak Székesfehérváron nem is lettek volna hívei, mert PlaMhy -Béio,. az egyik közismert helyi nyilas az új pártalakulat vezetőségében nem kapott helyet. A másik kiemelkedőbb vezetőt, Ács Ferencet pedig a párt tagsága ..karrierista egyénnek tartotta, aki vezetőségi tagságát egyéni érvényesülésre használta volna fel, és így nem őket követték. A székesfehérvári nyilas szervezetek közötti ellentét volt elsősorban az oka annak, hogy az 1939. évi országgyűlési választások során a városban nem tudtak a nyilasok jelöltet állítani. Ezt pedig Platthynak, Ács Ferencnek a tagság soha meg nem bocsajtotta. E két személy politikai tekintélyének hanyatlásával párhuzamosan kezdett emelkedni Pintér József szerepe. Ács Ferencet le is váltották a városi vezetői tisztségéről, és a nemlétező fehérvárkörnyéki szervezetek élére állították. Ács meg is kezdte a szervezőmunkát a központi járás községeiben. Ennek sikere érdekében Székesfehérváron több rendezvényt tartottak: így augusztusban a Rózsáskertben 250 résztvevővel, november 5-én a Fekete Sasban 60 párttaggal. 1940—1941 fordulóján a nyilas hatalomátvételnek már kidolgozott terve volt. Járásokban, községekben, üzemekben a megyei vezetők összeírták azokat a volt nyilas párttagokat és a szélsőjobboldali eszmékkel szimpatizáló egyéneket, akikre a hatalomátvétel során támaszkodni lehet, illetve meg lehet őket bízni a községek vezetői teendőinek ellátásával. A székesfehérvári nyilas pártvezetők a megye falvait járták be és a községekben, az üzemekben az adatokat a volt pártvezetőktől szóbeli közlés útján tudakolták meg. 5. Földbirtokpolitikai elgondolások az ellenforradalmi rendszer erősítése jegyében Az alispán a harmincas évek második felében telepítési és földbirtokpolitikai célok megvalósítása érdekében adatgyűjtéseket végeztetett a megyében. Az összegyűlt adatok alapján a törvényhatósági bizottság elég hamis következtetést vont le ezekből. Azt állították, hogy a törpebirtokos parasztság körében a földszerzési vágy mérsékelt. Kisgyűlésen is megállapították, hogy a közhiedelem és a