A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején
akik ezt az eszmét vallják. Nem elég már csak szimpatizánsnak lenni. Akik később fognak érkezni a párt táborába, azok ne csodálkozzanak majd azon, ha a földosztás során kimaradnak. Ez a demagógia azonban nem nyugtatta meg a kislángiakat. Ök az anyagi javakból szerettek volna valamit látni már ezekben a napokban is. Ezt érezte is a szónok. Ezért megígérte a párt tagjainak, hogy támogatja azt az igényüket, hogy a dégi Festetich uradalom erdejében a kivágott fák tuskóit maguknak ingyen kiszedhessék. A kislángi nyilasok lelkesedtek is az ajánlaton, sőt ezzel agitációt is végeztek a községben. Csakhogy a módosabb gazdákon ez a demagógia nem fogott. Ezért nevezték Kislángon a nyilasokat ,,tuskópártiaknak". Országgyűlési vereségük után a nyilasok abban reménykedtek, hogy a soron következő törvényhatósági választásokon benyomulhatnak a törvényhatósági bizottságokba és albizottságokba. Számításuk reális volt. A kormánypártnak az önkormányzati testületek újraválasztása esetén a nyilas betörést megakadályozni nem lett volna ereje. Ezzel a törvényhatósági bizottság is a német fasizmus feltétlen kiszolgálójává vált volna. A további nyilas előretörést a kormányzati szervek természetesen nem kívánták. A megye vezetői közül különösen az új főispán — Jankovich Miklós — küzdött ezek ellen a szélsőjobboldali törekvések ellen. A kormányzat végül is jobbnak látta, ha a soron következő törvényhatósági választásokat elhalasztja. A belügyminiszter a főispánt arra kérte fel, hogy a közgyűlésen a megyei választások ügyét ne tárgyalják, mert ő a törvényhozástól annak elhalasztását fogja kérni. Ennek értelmében 1941 decemberéig hosszabbították meg a törvényhatósági bizottság és a kisgyűlés tagjainak működési időtartamát. 1941-ben pedig az ország már akti van részt vett a háborúban, így az 1935. évben választott törvényhatósági bizottság működött egészen a felszabadulásig. Persze ez a bizottság sem volt elzárva a kor fasiszta mételyétől, a politikai eszmék és áramlatok nagymértékben hatottak a tagságra is. Bár a főispán szerint ebben a bizottságban lehetetlen volt, hogy a nyilas eszmék tért hódítsanak, vagy bármilyen úton ebbe bekerüljön több nyilaspárti bizottsági tag. Ez így igaz is, de a törvényhatósági bizottság a mindenkori kormánypolitikát támogatta, azt, amely a hitleri fasizmus szövetségese, kiszolgálója, s a maga módján szintén fasiszta jellegű volt. Ez a mindenkori kormánypolitika támogatását jelentette, amely végül katasztrófába döntötte a nemzetet. Fejér megye- uralkodó osztálya nyilasok nélkül is vakon követte a kormánypolitika célkitűzéseit. Horthy kormányzóba vetett erős hitük sodorta őket a háborús kalandok támogatói közé. Magatartásuk, bár mérsékeltebb, mint a nyilasoké és más szélsőjobboldali pártoké, de a háború ellen szavukat hivatalosan fel nem emelték. Tulajdonképpen a maguk uralmát féltették akkor, amikor a nyilasok térhódításait korlátozták. A vármegyei tisztviselők közül 1939-ben Kemény Gábor fogalmazót távolították el, mert nyilas propagandát fejtett ki a móri járás területén. Szolgálat-képtelenségét tisztiorvosi igazolvánnyal igazol-