A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

nyilasokhoz csatlakozott. Ezek jómódú gazdák voltak, akik felekezeti ellentétekre hivatkozva hagyták ott a kormánypártot. Ez a 28 tagú volt választmány erős indokokat sorakoztatott fel Galli János lehetetlenné tételére. Ezek a nyilas vezetőknek tudomására hozták, hogy Galli János „zsidómentő akcióba" kezdett. Pl. a község légoltalmi parancsnokhelyettese egy kikeresztelkedett zsidó orvos lett; a légoltalmi segélyhely parancsnoka pedig egy zsidó kereskedő. Ezenkívül még 16 zsidó származású egyénnek adott községi illetőségű bizonyítványt. A nyilasok szerint ezek között voltak olyanok, akiknek ez nem járt volna. Galli erélyesen fellépett a zsidókereskedők üzleteit és házait megrongáló suhancok ellen is, akiket a csendőrségnek át is adott. Alkalmat találtak a támadásra a nyilasok a főjegyző ellen abban is, hogy a Felvidék visszacsatolása során nem kapta el a hazafias szalmaláng és józanul értékelte az eseményeket. A szabadcsapat szervezéséről az volt a véleménye, hogy oda csak lecsúszott intellektuellek, munkanélküli értelmiségiek, dologkerülő parasztok mennek, akiknek legnagyobb részük nyilas. Ez a megállapítás egyébként megyeszerte jellemző volt. Székesfehérvárról, Érdről, Perkátáról, Ercsiből a szabadcsapatba jelentkezetteknek csak egy töredékét vették igénybe, de ezek közül is elsősorban a volt frontharcosokat, és kivétel nélkül a nemzeti szocialistákat. Polgáraiban is hasonló volt a helyzet. Galli János évtizedes politikai tapasztalatai ezúttal is megálltak a helyüket. Különösen a háborús hangulat idején volt magatartása erősen pozitív. Hitler és a Duce dicsőítése idejében ez a józanság feltűnt a vegyesdandár ,,K" nyomozóinak is. Ezek többízben jártak Polgáraiban, miközben a főjegyző politikai magatartását, másrészt a gazdák hangulatát fürkészték. A módosabb gazdákkal a főjegyző külön is beszélt, akiknek kijelentette: „remélem nem mondták azt nekik, hogy ez a nép háborút akar, mert tudják meg, ez a nép nem akar háborút. Nem akarunk a Felvidékért vért ontani, mert nem érdemes. Úgyis csak kiéhezett tótokat kapnánk vissza." Amikor a cseh és a magyar kormány között megszakadtak a tárgyalások, akkor az iparoskörben Galli János kijelentette, hogy jobban tenné a kormány, ha a katonákat leszerelné. A polgárai nyilasok hírverése a legfelsőbb pártfórumokig, de a belügyminiszterhez is eljutott. A csendőrség, a vegyesdandár parancsnokság, a székesfehérvári főszolgabíró egyöntetű véleménye az volt, hogy Galli Jánost el kell távolítani a főjegyzői tisztségből. 4. Politikai küzdelmek az 1939. évi országgyűlési választások idején Az nem volt vitás, hogy jobboldalra tolódott át a megye és a város választópolgársága zömének politikai beállítottsága. Ezt a főispán is elismerte egy, 1938. február 12-én a kormánynak írott politikai helyzetjelentésében. Ügy véli, hogy az országgyűlési képviselők újrajelölésük esetén korábbi pozíciójukat valószínűleg megtartanák, amelyet éppen jobboldali politikájuk következtében szereztek. Szerinte Hóman Bálint székesfehérvári, Czermann Antal móri és Farkas Elemér herczegfalvi képviselőket ismét egyhangúan választanák meg. Jurcsek Béláról az a hír járta, hogy választópolgárai elhagyottnak érzik magukat, mert képviselőjük az országos pártügyek mellett