A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

Bicskén Pálffy Daun József június 19-én tartotta beszámolóját, amelyen már megjelentek a nyilas pártközpont emberei is. Itt a képviselői beszámoló ürügyén a Festetich Sándor-féle nyilas párt zászlóbontó gyűlését akarták — egy kormányellenes felvonulás megtartásának keretében —, lebonyolítani. A váli főszolgabírónak azonban a nyilasok terveit tudomására hozták és ő a gyűlés előtt szigorú rendszabályokat léptetett életbe. A gyűlést csak zárt helyiségben tarthatták meg, amelyet két óra elteltével ki is kellett üríteniök. A képviselői beszámoló után szólaltak fel az agitátorok: Festetich Sándor, Collas Tibor és Dücső Jánosné. Ök a hatóságokat — a korlátozó intézkedések miatt —, de a kormányt is, sértő szavakkal illették. A Pálffy Fidél-féle Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt is befészkelte magát Fejér megyébe. Bar ácson például két ügynök szervezte a pártot, akik a pusztákat járták, és a mezőgazdasági summások, cselédek és törpebirtokosok körében fejtettek ki tevékenységet. Ennek a pártnak Baracson, Rácalmáson, Iváncsán, Adonyban, Ráckeresztúron is voltak már szervezetei, sőt párthelyiségei is. Ugyancsak párthelyiségek létesítését kezdték el a nyilaspártok valamennyi Fejér megyei községben. Arra törekedtek, hogy a nyilas pártok közül valamelyik rendelkezzék helyiséggel Fejér megye számottevő falvaiban. Éráén például a hungarista pártnak öt helyisége is volt. A hungarista szervezkedés meglepően nagyarányú volt Velence községben; itt 10 szervező négyszáz főnyi tagságot toborzott főképpen aratómunkások, napszámosok és idénymunkások közül. Székesfehérváron a hungarista mozgalom a legerősebb nyilas szervezet 1938 őszén. A felbomlott Festetich-féle nyilas párt tagságának háromnegyed része is ide tömörült. Platthy Béla, a pártszervezet vezetője mondotta, hogy ő vezeti a városban a legerősebb nyilas mozgalmat, és pártjával a város lakosságának nagy része is szimpatizál. A nyilasok 1938 őszén és 1939 elején a városi és megyei hatóságok ellen nyílt támadásba kezdtek. Mindenekelőtt vezetőembereket igyekeztek lejáratni, róluk valótlanságokat állítani. A váli járás főszolgabírója, Halassy Tibor ellen mozgósították is jelentős erejüket. Halassy a nyilasmozgalom fejlődését valóban gátolta, és többet tett a látványos intézkedéseknél is. A főszolgabíró Pálffy Daunt és a bicskei nyilasokat is megrendszabályozta. Csendőrségi felügyelet alá helyeztetett néhány nyilas demagógot, de minden közismert nyilas párttagot a csendőrökkel hallgattatott ki. Polgáraiban a nagy tekintélynek örvendő Galli János községi főjegyző tekintélyét próbálták a nyilasok aláásni. Ebben részes volt a II. csendőrkerület nyomozó alosztályának parancsnoka is, aki helyszíni vizsgálatot végzett, de információit nem a közigazgatás megyei vagy járási vezetőitől, hanem a nyilas párt községi vezetőjétől szerezte be. A nyilasok eszmei irányítója itt egy, a Vitézi Rendből kizárt egyén volt. Polgáraiban a nyilasok helyzetét megkönnyítette, hogy az Egységes Párt községi választmánya feloszlott, és teljes egészében a