A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

Az elemi iskolák elég széles hálózata már a múlt század végére kiépült. A Klebelsberg-féle iskolapolitika következtében további iskolabővítések és új tanintézetek létesítése következett be. 1936-ban 171 elemi iskola volt Fejér megyében, amelyből negyvenet építettek az ellenforradalmi korszakban.

20 1941-ben már 281 az iskolák számív

30 A tanoncoktatást 10 intézet látta el, 5 volt a megyében, 6 Székesfehérváron.

31 Polgári iskola volt Bicskén, Érden, Móron, Ercsiben, Adonyban. Székesfehérváron is kettő működött ezekből. A megyében a polgári iskoláknál magasabb fokú tanintézet nem volt. Székesfehérváron működtek a gimnáziumok: (a ciszterciták Szent István gimnáziuma, az állami Ybl Miklós gimnázium és az Árpádházi Boldog Margit Leánygimnázium). 1930-ban tanítónőképző-intézetet hoztak létre a Ferenc József Nőnevelő Intézet kebelén belül. Szakiskolák sorában jelentős volt a Téli Gazdasági Iskola, a Nőipariskola, a Felsőkereskedelmi és a Női Kereskedelmi Szaktanfolyam. A főiskolai tanintézeteket egyedül a római katolikus püspöki hittudományi főiskola képviselte.

32 A felekezeti megoszlás tekintetében a római katolikus vallás aránya messze kimagaslott a többi vallások közül. 1930-ban katolikus volt a megye és a város lakosságának 73 %-a, református 21, evangélikus 3, a zsidók pedig a 2 %-ot sem érték el.*

3 Az egykor nagymúltú görög-keleti vallás a két háború közötti időre szinte teljesen felszívódott a máshitű lakosság környezetében. A katolikus lakosság nagy száma rányomta bélyegét a megye és város politikai és társadalmi arculatára. A székesfehérvári püspökségnek nagy súlya volt a megyei vezetők előtt a kulcsfontosságú ügyekben. Alapvetően a kispolgári-klerikális beállítottság az uralkodó, s ezt hirdeti a hivatalos felfogás is. A vagyonos parasztságot különösen a Mezőföld falvaiban a reformátusok alkotják; az 50—100 kat. holdas gazdaságok zöme az övék, míg a cselédek és a napszámosok legnagyobb része katolikus. De ez a helyzet Székesfehérváron és a Vértes-hegység németajkú lakosai között is. Érdekes jelenség viszont az, hogy a reformátusok által lakott falvak lakossága egyre fogyott. A természetes szaporodás egészen minimális. A gazdag-parasztság félti utódait az elszegényedéstől, és ezt megelőzve, születéskorlátozásba kezdett. 2. A szélsőjobboldali erők szerepének növekedése Az a konzervatív politikai szemlélet, amelyet a megye uralkodó körei az 1919-es proletárdiktatúra leverése után Fejér megye és Székesfehérvár város vezetésében meghonosítottak, a harmincas évek közepétől kezdve vereséget szenvedett, és a nagybirtokos érdekeket képviselő vármegye irányításába bekerültek a szélsőjobboldali irányzatot képviselő elemek is. Ez a szemmel látható fordulat már az 1931. évi országgyűlési választások során megmutatkozott, majd a Gömbös éra idején szerveződtek azok a nyilas és más szélsőjobboldali politikai erők, amelyek a németországi fasizmus mintájára hazánkban is a totalitarizmus koncepcióját vallották, és ennek szolgálatába állították képességeiket. Az 1935. évi országgyűlési választások ezt a