A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején

zőgazdasági munkásság, a napszámosok és törpebirtokosok alkották. A harmincas évek elején 13 159 gazdasági cseléd dolgozott Fejér megye uradalmaiban. Ezek létszáma családtagjaikkal együtt 39 792 személy. A napszámosok esetében a keresők száma 18 632 fő, viszont az eltartottakkal együtt 41 980 személyt tettek ki.

21 Ha ezekhez még hozzászámítjuk az 1—5 hold

22 közötti törpebirtokosokat is (25 425 család), — hisz részben ők is napszámos és részes munkából éltek, — akkor látjuk, hogy Fejér megye összlakosságának egyharmada a mezőgazdasági proletariátushoz és félproletariátushoz tartozott, akik egyben a megye legelesettebb néprétegeit képviselték. A kisbirtokosok, valamint a gazdag paraszti kategóriák adatai a következők: az 5—10 holdas családok létszáma 359, a 10—20 holdasoké 13 551, a 20—50 holdasoké 5742, az 50—100 holdat bíróké 754 fő.

23 Megjegyezzük, hogy a gazdasági cselédségnek egyes időszakokban, különösen az 1929—1933. évi gazdasági válság idején az éves konvenció biztosabb létalapot adott a megélhetéshez, mint a napszámosoknak az idénymunka. A gazdasági cselédeknek általában nagylétszámú családjaik voltak. Sokgyerekesek, de a viszonylagos megélhetés tudata nagyobb biztonságot adott nekik, mint az ingázó ipari munkások, vagy mezőgazdasági munkások és napszámosok családjainak. Legalacsonyabb a napszámosréteg életszínvonala volt. Ezek: ugyanis summásmunkára nem igen vállalkoztak, csak napszámot, valamint bérletföldek művelését vállalták. Ez a nagybirtoSzékesfehérvár belvárosának látképe a Székesegyházzal 1930. körül, nyugatról nézve