A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Farkas Gábor: Politikai küzdelmek Fejér megyében a második világháború idején
Farkas Gábor POLITIKAI KÜZDELMEK FEJÉR MEGYÉBEN A MÁSODIK VILÁGHÁBORÜ IDEJÉN 1. Fejér megye gazdasági és társadalmi viszonyai a két világháború közötti időben Fejér megyét és székhelyét, Székesfehérvárt a trianoni rendelkezések nem érintették. A két világháború közötti időszakban a_jnegye területében csak jelentéktelen határkiigazítások történtek, amelyek a történelmi Fejér megyét nem változtatták meg. A vármegye területe 4008 négyzetkilométer, 1 lakóinak száma 1920-ban 223 ezer 2 , 1930-ban 230 ezer 3 , 1941-ben pedig 247 977 fő volt. 4 A megye népsűrűsége négyzetkilométerenkint 1941-ben 62,2 fő volt. 5 Székesfehérvár, miként a korábbi évszázadokban, önálló törvényhatóság. Közigazgatásilag tehát teljesen független a vármegyétől, azzal csupán a főispánja közös. Kivéve 1938—1943-at, amikoris a városnak külön főispánja 6 volt. A két háború közötti időben Székesfehérvár az ország negyvenezres középvárosai között foglalt helyet. Területe 20 838 kat. hold. 7 Lakóinak száma 1930-ban 40 714*, 1941-ben pedig 48 264 fő volt. 9 A megyében más városi rangra emelt település nincsen. Tízezernél nagyobb lélekszámú települése is csak kettő van: Érd, 13 078 lakossal és Mór 10 114 fővel. 10 Fejér vármegyében a két háború közötti időszakban továbbra is nyomasztólag hatott a 100 kat. holdon felüli nagy- és középbirtok túlsúlya. A megyében 692 771 kat. hold föld volt, 11 amelyből a 100 holdon felüli nagybirtokosok kezében 429 959 kat. hold összpontosult. 12 A nagybirtokosok tehát a megművelhető terület 62,1 %-át birtokolták. Székesfehérvár határában csak egy jelentős nagybirtok van, s ez a város 5498 kat. hold területű földvagyona. 13 E két törvényhatóság területén — Fejér megye és Székesfehérvár — 1930ban 270 ezer ember élt, s ezeknek zöme megélhetését a mezőgazdaságban találta meg. A megye földje kiváló termőtalaj. Ebből következett, hogy a vállalkozók nem törekedtek a nagy beruházási összegeket igénylő bányakincsek kiaknázására. Helyette a felgyülemlett tőkét főképpen mezőgazdasági bérletekbe fektették. A megyében a lakosság 73 %-a, a városban 18 %-a élt mezőgazdaságból a harmincas évek elején. 14 Az agrárarány 1920-tól kezdve csak lassan változik az ipar, illetőleg a kisipar javára.
