A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Tóth György István: Fejér megye sajtója a Tanácsköztársaság idején

szítés alatt, „melynek célja kritikai és szépirodalmi módon szolgálni a forradalom ügyét." Első száma május 1-én jelent meg Pór Nándor szerkesztésében, Az Eszme címen. Feltételezhetően az igényelt anyagi támogatás elmaradása és a papírhiány játszott döntő szerepet a lap korai megszűnésében. Deutsch Ármin nyomdájának termékeként e hetilap két száma ismert csak a Tanácsköztársaság idejéből, melynek elkészítésével ismét bebizonyította vállalkozó szellemét és irodalom pártolását. Az ő nyomdájában készült 1917ben Kodolányi János ,.Diák-Toll" című lapja és 1918-ban „Kitárt lélekkel" című verskötete is. Méltán emlékezik meg róla és nyomdájáról Kodolányi a Süllyedő világ lapjain.

11 Az Eszme mellett két másik hetilap is jelentkezett a megye sajtóéletében. Bicskén az új alapítású — március 16-án induló — „Úttörő", és Móron a közel egy éves szünetelés után szintén e napon újra megjelenő „Mór és Vidéke A Nép Szava." (A későbbiekben: Mór és Vidéki Népszava, illetve Mór és Vidéke Népszava.) Az Úttörőnek, a bicskei pártszervezet lapjának, melynek felelős szerkesztője Páter Jenő, szerkesztője pedig Tóth Lajos volt, s Lichtenstein Mór nyomdájában készült, ma már az induló első számán kívül csak két száma (a március 24-i 2. és a május 19-i 10.) ismert. A 2. szám anyagának zárta után kapták a hírt, hogy „világraszóló események történtek." A „Mór és Vidéke A Nép Szava" a móri pártszervezet lapja volt. A fennmaradt 14 szám nem közli a szerkesztők nevét. (A március 16-i számon felelős szerkesztő: Erdélyi Rudolf, szerkesztő: Steiner István, laptulajdonos: Reszler Jakab). E lap feltételezhetően, az utolsó ismert, július 27-i számával ismét hosszú szünetelésre kényszerült. (Esetleg még az augusztus 3-i, vagy rendkívüli száma jelenhetett meg.) A székesfehérvári és egyben a Fejér megyei napilapok között a legjelentősebb a „Székesfehérvár és Vidéke A Nép Szava" volt. E lapnak a létrehozása összefügg a megyei haladó erők és megmozdulások szervezésével, 1918 februárjától aktívan foglalkozó Székesfehérvári és Fejér megyei Szociáldemokrata Párt tevékenységével. A pártszervezet újjáalakuló gyűlésén titkárrá Velinszky Lászlót választotta. Az egyre erősödő forradalmi mozgalmak hatására, a szervezés és az eszmék hirdetésének elősegítésére 1918. október 17—i értekezletén — e napon jelentette ki Tisza István a képviselőházban: „A háborút elvesztettük" — „Elhatározta a párt egy demokratikus sajtóorgánum egyetemes támogatását, amelynek mielőbbi megindítása érdekében minden anyagi és erkölcsi áldozatra kész."

12 Lapindítási törekvéséről ismert korábbi adat is. A „Fejérmegyei Napló" május 19-i száma

1- közli, hogy május 16-án tartották a „vasutas elvtársak" gyűlésüket, ahol „a megindítandó szociáldemokrata újságra jegyeztek, amelynek szerkesztőjévé Velinszkyt szánták . . ." Ekkor, 1918 május első napjaiban, indult meg a szervezett támadás Velinszky László ellen. A lap támogatására, illetve átvételére a határozat után rövid időn belül sor került. A „Székesfehérvár és Vidéke" című napilap 1918. november 3-i

1

'' számában — „Felhívás a demokrácia híveihez!" címmel — a lapbizottság bejelenti, hogy „az új iránynak lesz szócsöve mától kezdve a ^Székesfehérvár és Vidéke^, amelyet Székesfehérvár haladó szellemű polgárságának és