A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

das birtokának a bérlője a termelést szabotálja és csak annyit volt hajlandó vetni, amennyi a saját családja és cselédsége szükségletét fedezte. A 380 föld- és kenyérnélküli agrárproletár a földosztó bi­zottság azonnali kiszállását és a Zichy-birtok felosztását követelte. A Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttjének a jelentése szerint a hangulat olyan feszült volt, hogy .,a földigénylők erőszakos fellé­pésétől lehetett tartani." 39 A földosztás végrehajtásának meggyorsításáért folyó harc so­rán a Fejér megyei agrárproletáriátus egy része élt a néptörvényben biztosított lehetőségekkel, termelőszövetkezetekbe tömörült, hogy mielőbb birtokba vehesse az őt megillető földet. A Buza Barna-féle néptörvény 22. §-a lehetővé tette, hogy azok, „akik valamely köz­ség, vagy felosztási csoport területén kisbirtokot kapnak, a nekik jutó földterületek közös birtoklása és használata végett termelő­szövetkezetekbe tömörüljenek". Termelőszövetkezet alapítását 20 tag határozhatta el. A földet a szövetkezetek osztatlanul, közös birtok­ban, örök haszonbérletként kaphatták meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezet gondolata a földosztás elő­készítése és vitája során először 1918. decemberében merült fel. A minisztertanács 1918. december 11-i ülésén Garami Ernő szociál­demokrata kereskedelemügyi miniszter a földreform kérdésében helytelenítette azt, hogy az új tulajdonosok kényére-kedvére bízzák a földet. Javasolta, hogy kényszerszövetkezéssel vagy más formában, biztosítsák a föld megfelelő megművelését. 4 " A Földművelésügyi Minisztérium 1918. december 16-án a törvényhatóságokhoz intézett körrendeletében az alispánoknak már azt tanácsolta, hogy „a köz­hangulat kiéleződése által veszélyeztetett községekben" a nagybirtok megmunkálását részben vagy egészben a mezőgazdasági munkások­nak és gazdasági cselédeknek ideiglenesen közös gazdálkodásra adják át. 41 A szociáldemokrata sajtóban 1919. januárjától kezdve egyre több cikk foglalkozott a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel. Főként a szociáldemokrata párt balszárnya hangoztatta, hogy a nagybirtokot nem szabad feldarabolni, hanem kollektív gazdaság formájában, egyben kell a mezőgazdasági proletárok birtokába adni. A földkérdés rendezetlenségének egyik következményeként ui. a nagybirtokokon a termelés folytonossága megszűnt. A nagybirto­kosok elhanyagolták a gazdasági felszerelés karbantartását, üzem­anyag beszerzését, a vetést. A mezőgazdasági előmunkálatokat a tavasz közeledtével meg sem kezdték. Az ország egész évi kenyerét veszélyeztető helyzet késztette a szociáldemokrata párt balszár­nyát, hogy a nagybirtokok azonnali kisajátítását és a kollektív gazdálkodás bevezetését követelje. 42 A szociáldemokrata párt bal­szárnya álláspontját ezen kívül azzal is indokolta, hogy a föld feldarabolása intézményesen a régi termelési rendet erősítené meg. 43 A mezégazdasági termelőszövetkezetekkel kapcsolatos nyilat­kozatok és állásfoglalások természetesen a SZDP Fejér megyei szervezetére is hatással voltak. Amikor Tolnay Lajos, Károlyi­párti politikus, mint főispán-kormánybiztos 1919. február 12-én a megye vezetését átvette, az SZDP balszárnyának befolyása alatt

Next

/
Thumbnails
Contents