A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

das birtokának a bérlője a termelést szabotálja és csak annyit volt hajlandó vetni, amennyi a saját családja és cselédsége szükségletét fedezte. A 380 föld- és kenyérnélküli agrárproletár a földosztó bizottság azonnali kiszállását és a Zichy-birtok felosztását követelte. A Földművelésügyi Minisztérium kiküldöttjének a jelentése szerint a hangulat olyan feszült volt, hogy .,a földigénylők erőszakos fellépésétől lehetett tartani."

39 A földosztás végrehajtásának meggyorsításáért folyó harc során a Fejér megyei agrárproletáriátus egy része élt a néptörvényben biztosított lehetőségekkel, termelőszövetkezetekbe tömörült, hogy mielőbb birtokba vehesse az őt megillető földet. A Buza Barna-féle néptörvény 22. §-a lehetővé tette, hogy azok, „akik valamely község, vagy felosztási csoport területén kisbirtokot kapnak, a nekik jutó földterületek közös birtoklása és használata végett termelőszövetkezetekbe tömörüljenek". Termelőszövetkezet alapítását 20 tag határozhatta el. A földet a szövetkezetek osztatlanul, közös birtokban, örök haszonbérletként kaphatták meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezet gondolata a földosztás előkészítése és vitája során először 1918. decemberében merült fel. A minisztertanács 1918. december 11-i ülésén Garami Ernő szociáldemokrata kereskedelemügyi miniszter a földreform kérdésében helytelenítette azt, hogy az új tulajdonosok kényére-kedvére bízzák a földet. Javasolta, hogy kényszerszövetkezéssel vagy más formában, biztosítsák a föld megfelelő megművelését.

4

" A Földművelésügyi Minisztérium 1918. december 16-án a törvényhatóságokhoz intézett körrendeletében az alispánoknak már azt tanácsolta, hogy „a közhangulat kiéleződése által veszélyeztetett községekben" a nagybirtok megmunkálását részben vagy egészben a mezőgazdasági munkásoknak és gazdasági cselédeknek ideiglenesen közös gazdálkodásra adják át.

41 A szociáldemokrata sajtóban 1919. januárjától kezdve egyre több cikk foglalkozott a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel. Főként a szociáldemokrata párt balszárnya hangoztatta, hogy a nagybirtokot nem szabad feldarabolni, hanem kollektív gazdaság formájában, egyben kell a mezőgazdasági proletárok birtokába adni. A földkérdés rendezetlenségének egyik következményeként ui. a nagybirtokokon a termelés folytonossága megszűnt. A nagybirtokosok elhanyagolták a gazdasági felszerelés karbantartását, üzemanyag beszerzését, a vetést. A mezőgazdasági előmunkálatokat a tavasz közeledtével meg sem kezdték. Az ország egész évi kenyerét veszélyeztető helyzet késztette a szociáldemokrata párt balszárnyát, hogy a nagybirtokok azonnali kisajátítását és a kollektív gazdálkodás bevezetését követelje.

42 A szociáldemokrata párt balszárnya álláspontját ezen kívül azzal is indokolta, hogy a föld feldarabolása intézményesen a régi termelési rendet erősítené meg.

43 A mezégazdasági termelőszövetkezetekkel kapcsolatos nyilatkozatok és állásfoglalások természetesen a SZDP Fejér megyei szervezetére is hatással voltak. Amikor Tolnay Lajos, Károlyipárti politikus, mint főispán-kormánybiztos 1919. február 12-én a megye vezetését átvette, az SZDP balszárnyának befolyása alatt