A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

álló Székesfehérvári Munkás- és Katonatanács Tolnay támogatását feltételekhez kötötte. Ezek között felhívta a főispán-kormánybiztost, hogy a termelőszövetkezetek megalakítását kezdje meg és a parasztságot ilyen irányú törekvésében a legmesszebbmenőén támogassa.

44 Fejér megyében a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt Sóskúton, Szilfamajorban, Jakab szálláson és Fülén alakultak termelőszövetkezetek. Sóskúton 1919. március 8-án Zemplényi László, a Földművelésügyi Minisztérium megbízottja a székesfehérvári káptalan birtokát átvette és azt a megalakult termelőszövetkezetnek közös gazdálkodásra átadta.

45 A Nagylókhoz tartozó Szilfamajorban a közalapítványi uradalom mintagazdaságán a Földművelésügyi Minisztérium engedélyével március első napjaiban alakult meg a szövetkezet. A szilfamajori mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek, akik 1918 végén valamennyien beléptek a szociáldemokrata pártba, március elején a kollektív szerződést felmondták, majd Leopold Lajos bérlővel közölték, hogy a birtokot szövetkezeti alapon átveszik. A bérlő a gazdaságot átadta, de ragaszkodott ahhoz, hogy az élő és holt felszerelés leltári értékét a Földművelésügyi Minisztérium fizesse ki. A mezőgazdasági munkások Leopold követelésének a kielégítésére 100 000 koronát adtak össze.

46 Sárszentágotán ezzel szemben, bár erről a „Székesfehérvári és Vidéke a NÉP Szava" c. lap hírt adott, a termelőszövetkezet nem alakult meg. Belső- és Középágota 140 földigénylője, köztük 48 gazdasági cseléd a birtokrendező bizottság előtt kijelentette, hogy a földet egyéni tulajdonként, azonnal kéri.

47 A szilfamajoriak példája a Sárosd községhez tartozó Jakabszállás pusztán viszont lelkes követőkre talált. A jakabszállási mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek március 10-én küldöttséget menesztettek a Földművelesügyi Minisztériumba, azzal a kéréssel, hogy a pusztát szövetkezeti alapon birtokukba vehessék. Rácz Gyula földművelésügyi minisztériumi államtitkár Kutas János minisztériumi kiküldöttet, aki éppen Szilfamajorban szervezte a szövetkezetet, azonnal felszólította, hogy a jakabszállásiak kérését sürgősen hallgassa meg. Termelőszövetkezetüket 1500 holdon szervezze meg. Intézőjüket választassa meg, majd a termelőmunkát indítássá meg. Egyúttal meghagyta Kutas Jánosnak, hogy mindaddig maradjon Jakabszálláson, míg a volt mezőgazdasági munkások és gazdasági cselédek, a szövetkezeti gazdálkodásba bele nem tanulnak. A gazdaságban bőven volt mit tenni. Ősszel alig vetettek valamit, a földek nagy része szántatlan maradt, 350 holdon vágatlanul kintmaradt a kukoricaszár, 25 holdon elrothadt a répa. A volt tulajdonosok, özv. Weiss Bertoldné örökösei Jakabszállás birtokbavételébe nem nyugodtak bele. A termelőszövetkezet megalakulása ellen a Földművelésügyi Minisztériumhoz, Sárosd község elöljáróságához, a birtokrendező bizottsághoz és a választmányhoz panasszal éltek.

48 A jakabszállási földfoglalás ügye a sárbogárdi járás főszolgabíróját is foglalkoztatta, aki az eseményről március 16-án a megye főispán-kormánybiztosát részletesen tájékoztatta.

49