A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben

egy 67 holdas gazdának adta haszonbérbe. A községnek az említett birtokra jövőjének biztosítása, állattenyésztésének fejlesztése szem­pontjából feltétlenül szüksége volt. Rácz Gyula földművelésügyi ál­lamtitkár 1919. március 7-én Marsovszky Kamilliát felszólította, hogy a község kérelmét teljesítse. m A végsőkig ingerült guttamásiak azonban a választ nem várták meg. Bodajkon felkeresték a birtokos­nő megbízottját, a községi jegyzőt, aki előtt kijelentették, hogyha a birtokot záros határidőn belül nem kapják meg haszonbérbe, azt elfoglalják és oda többé senkit be nem engednek. A főispán-kormány­biztos a bodajki jegyző panaszára a móri főszolgabírót megbízta, hogy az ellentéteket ^egyenlítse ki. Szükséges esetben pedig karha­talmat vegyen igénybe. 34 A sárkeresztúri nép is azonnali földosztást követelt. Termelő­szövetkezet létesítésének a tervét eleve elejtette. Csak a püspök­majori gazdasági cselédek gondoltak kezdetben arra, hogy őszig közös gazdálkodást folytatnak. De szándékukat csakhamar megmásí­tották. A 35 tagú sárkeresztúri birtokrendező választmány 1919. március 16-án végül is úgy döntött, hogy a termelés biztosítása ér­dekében a végleges birtokrendezés megkezdését kéri. A kisajátítás elrendelése után pedig az uradalmak igavonó állatait és gazdasági felszerelését, valamint a vetéseket a szegényebb sorsú földigénylők és gazdasági cselédek között az általuk kapott földek arányában azonnal felosztja. A kisajátított földek árát a tulajdonosokkal egy­ütt egyidejűleg megállapítja. Mivel a községnek valamennyi nagy­birtokra szüksége volt, a birtokrendező választmány középbirtokok létesítésének a gondolatát elvetette. A Sárkeresztúrra kiküldött birtokrendező bizottság március 19-én Czeglédy Gyula mérnök elnöklete alatt a földreform végrehajtására a sürgősséget kimondta és a Földművelésügyi Minisztériumnak a sárkeresztúri földigénylők ideiglenes birtokba helyezését javasolta. 35 A sárszentágotai földigénylők választmánya szintén kimondta a kisajátításra kijelölt birtokok sürgős és azonnali birtokbavételét. Lecpold Gusztáv, a Tanulmányi Alap uradalmának bérlője a ha­tározatot helyeselte, mert a sárszentágotai nagybirtokokon a ter­melés biztosítása munkaerő hiányában kilátástalannak látszott. 36 A tavasz rohamos közeledésével a szegényparasztok magatar­tása észrevehetően határozottabb és erélyesebb lett. Ebben nem kis szerepet játszott, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának agrárpolitikai nézetei széles körben ismertekké váltak. De a SZDP Fejér megyei szervezetének balszárnya Velinszky László irányítá­sával a megye szegényparasztjai között szintén eredményes felvilá­gosító munkát végzett. A harciasabb fellépést mutatta Hercegfalvo, községnek a földművelésügyi miniszterhez intézett távirata, melyben a nép már nem kérte, hanem követelte a zirci apátság előszállási uradalmának a kisajátítását. 37 Az újbarokiak pedig 24 órás határidőt adtak Hoffmann Ede németegyházi nagybirtokosnak arra, hogy az általuk kért földet részükre kiadja. 38 A meglepődött földbirtokos a földigénylők támadásával szemben a megye főispán-kormánybiz­tosától kért védelmet. A sárszentmiklósi szegényparasztok szintén erélyes fellépésre szánták el magukat, amikor látták, hogy gr. Zichy Aladár 3100 hol-

Next

/
Thumbnails
Contents