A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Jenei Károly: Az agrárkérdés Fejér megyében 1918 – 1919-ben
Ábán a birtokrendező választmány a Vallás Alap belső- és külsobárándi, valamint Zichy Rafael felsőszentiváni, Csihás Béla bodakajtori és Graber Gyula fiátkajtori birtokainak a kisajátítását határozta el. A katonák, rokkantak, özvegyek és árvák részére méltányos haszonbér mellett bérföldeket kívánt juttatni. Egyébként hozzájárult, hogy az igénylők 1919. őszén vegyék birtokba földjeiket. Ettől függetlenül azonban a mérnöki munkálatok sürgős megindítását kérte. 26 A szolgaegyházai földművesszegénység bizalmi férfiai a birtokrendező bizottság előtt kijelentették, hogy bár robotosok és földjük nincs, bevárják a végleges rendezést s ősszel kívánnak birtokba lépni. 27 A községek többsége azonban a földreform azonnali végrehajtását követelte. A nagy földinséggel küzdő Falubattyán azt kérte a Földművelésügyi Minisztériumtól, hogy mindjárt tavasszal rendelje el a földosztást. A községet teljesen körülvette a Blau Arnold-féle uradalom, földigényét ezért csak innen tudta kielégíteni. Egyébként a közös érdekek miatt a szomszédos Szabadbattyán községgel együtt egy felosztási csoportba kívánta a beosztását. 28 Kalózon a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások a kiküldött miniszteri biztosnak a foldjuttatásra vonatkozó tájékoztatását nem vették tudomásul. Követelték, hogy a katonák és rokkantak 5 hold földet ingyen kapjanak. Az elégedetlenség miatt az igénylők összeírását be kellett szüntetni. 2 ' 9 Igar községben az elöljáróság .s a Nemzeti Tanács a néptörvényen alapuló jogos követelésük sürgős elintézését kérték. A Földművelésügyi Minisztérium Strasser Vilmos nagybirtokost felhívta, hogy az igariaknak 1200 hold földet adjon ideiglenesen haszonbérbe. A földnélkülieket azonban a provizórikus megoldás nem elégítette ki és az azonnali földosztást sürgették. A község szomszédságában feloszlott állami csikótelepen sokan már lovat is vásároltak, annyira biztosra vették, hogy a tavasszal földet kapnak hozzá. 30 A bérletet ezért nem fogadták el. A balinkai kisbirtokosok és földnélküli munkások népgyűlésen méltatták a jelentőségét annak, hogy elődeik által annyiszor megszerezni kívánt, a falu „orra" előtt elterülő uradalmak földjeinek a birtokába léphetnek. A népgyűlés elhatározta, hogy gr. Károlyi József 110 holdas rétjét, valamint Grünfeld Sámuel bodajki nagybirtokos 300 holdas kajmati és 400 holdas tárnoki pusztáját sürgősen megszerzik. „A község fiainak egy része a földínség miatt Amerikába vándorolt. Most lehetőség nyílik arra, hogy hazatérjenek". 31 A sóskútiak több ízben sürgették a székesfehérvári káptalan ingatlanának birtokbaadását. A nincstelenek sérelmezték, hogy a Földművelésügyi Minisztérium ennek ellenére semmi érdemi intézkedést nem tett. A minisztérium a türelmetlen sóskútiak beadványaira Fejér megye főispán-kormánybiztosát utasította: lépjen érintkezésbe a székesfehérvári káptalannal, hogy a sóskúti birtokát a földreform végrehajtásáig kishaszonbérletben adja át a sóskúti népnek. A türelmetleneket pedig intse meg, hogy ne nyugtalankodjanak. 33 A guttamásiak, akik mindössze 198 hold szántófölddel rendelkeztek, a Földművelésügyi Minisztériumnál panaszt tettek Marsovszky Kamilla bodajki lakos ellen, aki 250 holdas guttamási birtokát
