A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

és az egész rendszer ellen támadást intézett. Azt állította ugyanis, hogy „intézményeket szuronyokkal tartósan fenntartani nem lehet." Kishitű emberhez méltóan mondotta még, hogy „22 éves szociáldemokrata múltja" teher számára, és ezért felmentését kérte, továbbá „erőskezű, harcra kész" pártvezetőség megválasztását javasolta. Farkas Lajos párttitkár általánosságokat tartalmazó beszámolójában arra a következtetésre jutott, hogy „mentsük fel az újonnan választandó pártvezetőséget arról, hogy ő intézze el a szakmák belső ügyeit. Ha ezt megtesszük, lehetővé válik az, hogy a párt teljesen a pártügyeket és irányításokat végezze." Bejelentette, hogy az országos vezetőség megyei, városi és járási pártbizottságok létrehozását határozta el. Végül ő is felmentést kért. Ezek erősen emlékeztettek a süllyedő hajóról menekülő kapitányokra. Steiner Jákó és Farkas Lajos álláspontja azt az eszmei és politikai bizonytalanságot tükrözi, amellyel a rendszerhez csatlakoztak és amelyet defetista magatartásukkal állandóan gyengíteni törekedtek. A vidéki küldöttek élesen kikeltek a csereakciók és a termelőszövetkezetekben tevékenykedő régi vezetők ellen. Horváth János szóvá tette a szervező, főleg a falusi munka fogyatékosságait, a tömegek további forradalmasítását javasolta és a pártvezetőség átalakítását, mert a jelenlegi „nem tud beilleszkedni a mai kormányformába". Pálinkás Sebő keményen visszautasította Steiner támadását, a szuronyokra való hivatkozását. A tanácskozás végülis kompromisszummal végződött. Ezt mutatta az új vezetőség összetétele is — Balogh János, Czák Ignác, Fekete József, Farkas Lajos, Horváth János, Kling József, Kőszegi Ferenc, Kohányi Menyhért, Petőcz István, Sütő Ferenc és Steiner Jákó — amelyben tehát a baloldali többség mellett változatlanul helyet kaptak a mérsékelt és defetista vonal képviselői is. Viszont hiányzott Velinszky László. A szakadásra, az ingatag elemek elkülönítésére tehát ezúttal nem került sor.

121 Július 30-án ismét pártnapokat tartottak a városban. Ülést tartott a székesfehérvári tanács, és ezen igen fontos helyi ügyeket tárgyaltak meg. A megyei direktórium pedig még megbízta Katona Nándort egy vizsgálat lefolytatásával az alsócikolai termelőszövetkezetben.

122 Ezután érkezett meg a Tanácskormány lemondásának a híre. Ez teljesen váratlanul érte és egyúttal megdöbbentette Fejér megye szocialistáit. A „Székesfehérvár és Vidéke a Népszava" augusztus 2-i rendkívüli kiadásában — és ekkor a „Világ proletárjai egyesüljetek!" jelszó már hiányzik hasábjairól — közölte, hogy „szocialista minisztérium vette át a kormányt" és azt a szociáldemokrata illúziót fejtegeti, hogy „a munkásnép az úr ezután is". Amíg a proletárdiktatúra megyei vezérkara az átalakulás módozatairól tárgyalt, a fenti illúzió éles cáfolataként a polgári politikusok és katonatisztek már a burzsoá hatalom restaurálását készítették elő a Szemináriumban, továbbá Holly Géza lakásán és a laktanyákban.

123 A katonatisztek halálos áldozatot követelő puccsot szerveztek, amelyet a Gombos-különítmény tagjai augusztus 2-án még leverték. Továbbra is működtek azonban a proletárhatalom szervei. Sütő Ferenc például még augusztus 4-én is szignálta a városi ügyiratokat, s a direktóriumi alkalmazottak is felvették fizetésüket. Augusztus