A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében
a tanácsrendszer politikai és szervezeti alapjait. A későbbiekben azonban az ellenforradalmi erők minden lehetséges módszert igénybe vettek, sőt a fegyveres fellépéstől sem riadtak vissza. Fejér megye sajátosságainál és földrajzi helyzeténél fogva, az ellenforradalom egyik dunántúli központjává válhatott, s a Tanácsköztársaság megdöntésére irányuló összeesküvések egyik centruma lett. A „Székesfehérvár és Vidéke a Népszava" már március 28-i számában szót emel a rémhírek és a rémhírterjesztők ellen, akik a tanácsrendszer összeomlásáról, cseh és román csapatok bevonulásáról beszélnek. A fehérvári gimnáziumban történelemórán arról esett szó, hogy a regi rendszer hamarosan helyreáll. Az érdi templom szószékén pedig legitimista beszéd hangzott el. 79 A Tanácsköztársaság igazságszolgáltatási szerveinek kiépítése és az ellenforradalmi erők elleni harc egyaránt megkövetelte a forradalmi törvényszékek létrehozását. Székesfehérvárott is a Forradalmi Kormányzótanács rendelete értelmében szervezték meg a Forradalmi Törvényszéket. Összetétele megfelelt mind rendeltetésének, mind jellegének. Elnöke Fekete József kőműves volt, vádbiztosa dr. Balogh János törvényszéki bíró, bírái Freschlich Ferenc, és ifjabb Bencsik István kőművesek. A Forradalmi Törvényszék azokat az ügyeket tárgyalta, amelyeket a direktórium eléje utalt. Az ellenforradalmi ügyek többségét is a Forradalmi Törvényszék tárgyalta. Ülésein a szakszervezetek által delegált ülnökök is részt vettek. Kezdetben községekben is működtek forradalmi törvényszékek, de ezeket a megyei direktórium felfüggesztette, működésüket megszüntette. A Forradalmi Törvényszék működése minden tekintetben megfelelt a törvényesség és a szakszerűség követelményeinek. Biztosította a védekezés, valamint a szabad védőválasztás jogát, a bizonyítékok széles körű feltárását. ítéletei csak egyhangú szavazás és elnöki jóváhagyás után emelkedhettek törvényerőre. A Forradalmi Törvényszéknek meglehetősen sok feladata volt. Erre mutat az is, hogy Balogh János hamarosan másik vádbiztos kinevezését kérte, igen nagy elfoglaltságára hivatkozva. A székesfehérvári Forradalmi Törvényszék nagy várakozás mellett tartotta meg első ülését, április 9-én. Ebből az alkalomból a „Székesfehérvári Friss Űjság" vezércikket szentelt a proletárhatalom e fontos szervének. „Székesfehérváron jó kezekbe van letéve a forradalmi igazságszolgáltatás" — mondja. Világosan, a józan ész diktálta egyszerűséggel és bölcs belátással mondta ki az ítéletet" — minősíti a lap a Forradalmi Törvényszék első ítéleteit. A törvényszék első ülésnapjának látogatói, főként jogászok és újságírók, megtöltötték a tárgyalótermet. A törvényszék első ülésnapján köztörvényes ügyeket tárgyalt: egy betörő bűnszövetkezet tagjait ítélte el félévtől négy évig terjedő fegyházra, két főt fogházbüntetésre ítélt ittasság miatt, egy tartalékos huszárszázados ügyét fegyelmi vétséggé minősítette és áttette a Vörös Hadsereghez, és felmentő ítéletet hozott a sörgyár helyi telepvezetőjének ügyében. Mindezeket a történelmi hitelesség kedvéért jegyezzük fel. Bonyolultabb és felelősségteljesebb ügyet tárgyalt második ülésnapján. Ez alkalommal került bíróság elé azoknak az izgatóknak a csoportja, akik Arany Imre bakonysárkányi plébános felbújtására megtámadták a községbe vezényelt
