A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

Vörös Őrség tagjait. 22 vádlott állt ekkor a bíróság előtt; maga Arany Imre időközben Ausztriába disszidált. A bíróság a zendülőket megtévesztett embereknek minősítette, a szegényebb vádlottakat kétheti közmunkára ítélte. A 14 vagyonos vádlottat azonban jelentős mennyiségű élelmiszer beszolgáltatására kötelezte. Az ellenforradalmi rendszer gyalázkodásai során különösen sok rágalmat zúdított a forradalmi törvényszékekre. A székesfehérvári forradalmi törvényszék minden esetben az igazság és a humanizmus elvei alapján dolgozott és ítélkezett. Ártatlan emberek meghurcolásáról, indokolatlan terrorról szó sem volt tevékenységében. Munkája során a legkülönbözőbb esetekkel találkozott, a legkülönbözőbb ügyekben kellett íteletet hoznia. ítélkezett a március 22-én Polgáraiban tartott népgyűlést megzavarok ügyében. Hét vádlottat összesen 500 korona pénzbüntetésre ítélt. A legtöbb esetben izgatás, parancsmegtagadás, fehérpénzellenes magatartás, árdrágítás, csempészés vádjával kerültek a Forradalmi Törvényszék elé a vádlottak. Több esetben mondtak ki szigorú büntetést fegyverrejtegetésért. A Forradalmi Törvényszék legsúlyosabb ítéletét Kiss József vajtai lakosra mondta ki, akit hétszeres lopás, rablógyilkosság és szökés miatt állítottak törvényszék elé. A törvényszék Kiss Józsefet halálra ítélte. Május 20-án azonban Hevesi Ákos városparancsnok felfüggeszti az ítélet végrehajtását, majd június 5-én az igazságügyi népbiztos életfogytiglani büntetésre változtatja át.

80 Egy ideig a katonai ügyeket is a forradalmi törvényszék tárgyalta. A székesfehérvári Munkás-, Katona- és Földművestanács április 18-i ülésén azonban sor került a katonai forradalmi törvényszék megalakítására. Két bíróságot jelöltek k, amelyek felváltva üléseztek és ítélkeztek. Az első számú katonai törvényszék elnöke Magyar Béla, vádbiztosa Vida Elemér voltak, a második számú bíróság elnöke Nemes László, vádbiztosa pedig Bodrosi Manó. Mindkét bíróságban két munkás ülnökként a szakszervezeteket, a dolgozókat képviselte. A bíróságok személyi összetétele a későbbiekben természetesen változott. Az elsőszámú katonai törvényszék április 28-án tartotta ülését. Súlyos ítéletet, hathónapi fegyházbüntetést mondott ki két fegyelmezetlen vöröskatonára és kizárta őket a hadseregből. A katonai forradalmi törvényszék a későbbiekben is igen szigorú ítéleteket hozott a hadsereg fegyelmét lazító katonákkal, a hadsereg munkáját akadályozó polgári személyekkel szemben. A forradalmi fegyelem betartására, szigorú megkövetelésére jó példa a Sárbogárdon önkényeskedő vörös katonák ügyének alapos kivizsgálása a direktórium által és tevékenységük átutalása a forradalmi katonai törvényszékhez.

81 A Tanácsköztársaság igazságszolgáltatási rendszerével kapcsolatban meg kell még emlékeznünk a régi bűnügyeket — március 21 előtti peres ügyeket — felülvizsgáló és likvidáló bizottságokról. Ezeket a bizottságokat a forradalmi törvényszékek mellett hozták létre. Munkájukban — mint arra már utaltunk — részt vettek a szakszervezetek képviselői is.

82 A húsvéti ünnepek táján két esemény foglalkoztatta a megye közvéleményét, ezek kaptak nagy hangot, terjedelmet a megyei sajtóban is. Az egyik a móri népgyűlés, illetve a móri népgyűlésen elő-