A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

A Pest megyei „Gyón községben a proletár diktatúra idején alakult direktórium a községi elöljáróságot, jegyzőt eltávolította."

54 Sári községben megalakult Munkástanács a községi jegyzőt elbocsátotta.

55 Sátoraljaújhelyen március 18-án vette át a hatalmat a megj^ei Munkástanács. A hatalom átvételét követően — más megyékhez hasonlóan — dr. Búza Béla főispán kormánybiztost és Izsépy Zoltán helyettes alispánt a Munkástanács elbocsátotta. Az alispáni teendők végzésével Nyeniczky László főispáni titkárt bízta meg a Munkástanács.

56 Somogyban Kacskovics alispán már korábban lemondott. Gr. Széchenyi Aladár főispán-kormánybiztos a földfoglalómozgalom megindulásakcr, február végén távozott helyéről. Majd miután március 11-én a Munkástanács kezébe került a hatalom, a Munkástanács a főszolgabírákat „működésüktől felfüggesztette és őket szabadságolta, a járási adminisztráció vezetésére pedig politikai megbízottakat nevezett ki . . ."

57 Heves megyében a Tanácsköztársaság kikiáltását követően a Munkástanács a megye alispánját eltávolította és az alispáni hivatal vezetésével Kolacskovszky Lajost, az addigi megyei aljegyzőt bízta meg.

58 A Tanácsköztársaság alatt a lakosság ellenszenve miatt leváltott, eltávolított közigazgatási tisztviselők mellett, többen voltak olyanok, akik önként hagyták el helyüket.™ Amikor azután 1919. augusztus 6-án a nyílt ellenforradalom került hatalomra, s az említett Friedrich-féle augusztus 8-i rendelettel megkezdődött az uralkodó osztályok számára a végrehajtó hatalmat jelentő régi reakciós önkormányzati szervek restaurációja, az 1918—19. évi forradalmak mély nyomai voltak láthatók a magyar közigazgatás arculatán. A szegedi ellenforradalmi kormány által Somogy megye élére kinevezett főispán, Svastics Gyula, augusztus 15-én kezdte meg tevékenységét.

60 Svastics kinevezését augusztus 17-én a Friedrich-kormány megerősítette.

61 Augusztus 19-én nevezte ki a kormány az 1912. évi LXIII. t. c. 4. §-a alapján Herbst Géza alispánt Vas megye, Szontágh Jenő nyugalmazott főispánt pedig Mosón megye kormánybiztosává.

62 A dunántúli megyékről szólva írta Beleznay idézett augusztusvégi előterjesztésében: „Dunántúli vármegyék élére addig három megyében állíttatott kormánybiztos — a többiben nem működik sem főispán, de némelyikben mint tudom alispán se . . ."

6,; A törvényhatósági bizottságok vezető posztjai tehát a Dunántúl megyéinek többségében még augusztus végén is betöltetlenek. A Dunántúlon a románok által részben megszállt megyékben — Fejér,

64 Esztergom, Veszprém, Komárom, Győr — volt e tekintetben legrosszabb a helyzet, mivel e megyékben a központi, de egyes járási vezetőállások is betöltetlenek voltak.

65 A közigazgatás egészét tekintve a nemzeti hadsereg által megszállt dunántúli részeken is — Beleznay előterjesztése szerint — kaotikus állapotok vannak: „a közigazgatás nemcsak az ellenség által megszállott területeken, de amennyire rövid működésem alatt a magyar fővezérség mellett tapasztaltam — s még inkább a kato-