A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)

nai hatóságok informálásából értesültem, a Dunántúli részek legtöbb (románok által meg nem szállt M. K.) megyéjében is chaotikus állapotok vannak . . ."

G0 De a „polgári közigazgatás teljesen destruálva lévén . . . amenynyiben a régi tisztviselők helyükre visszakerültek ezek jórészt várakozó álláspontra helyezkedtek . . "

m Zala megye főispánja a parasztoknak a nemzeti hadseregbe történő bevonulás megtagadásával kapcsolatban még 1920. február 26-i bizalmas jelentésében is azt írja, hogy ,,a jegyző urak majdnem egyhangúlag azon panaszukat adták elő, hogy a községekben kellő eréllyel nem tudnak fellépni, mert a lakosság részéről bántalmazásnak vannak kitéve és nem áll rendelkezésükre karhatalom."

6S Eeleznay Andor említett 1919. augusztus 28-i jelentésében így összegezi a közigazgatásban kialakult helyzetet: „így létszámában megfogyatkozott, fajsúlyában mélyen zuhanó közigazgatási tisztikarra vár az újra éledő állami jogrend helyreállítása körüli nagy munkának a legnehezebb része: az egyes szolgálati ágak szervezése vagy akciójának a végrehajtása . . ."

e9 A román királyi intervenciós hadsereg április 28-án foglalta el Nyíregyházát, majd április végéig egész Szabolcs megyét.

70 A város régi vezetősége (Garai Kálmán polgármester, Gergelegffy Endre városi főjegyző, Lakatos Ernő rendőrfőkapitány) az előrenyomuló román hadsereg elé mentek.

7

'

1 A bevonuló román hadsereg visszaállította a régi megyei és városi vezetőséget,

72 megkezdte a kommunisták letartóztatását,

7

"'

1 a községi képviselőtestületek visszaállítását, éppúgy, mint az egész Tiszántúlon.

7Mikecz István, 1918 novemberében nyugdíjazott alispán, 1919. május 4-én átvette hivatalát.

75 Hivatalbalépéséről kiáltványban értesítette a megye lakosságát.

76 Kiáltványa — amelyben a két forradalmat a magyar nép bűneként emlegette — az 1918. október 31-e előtti állapotokhoz való visszatérést egyengette. A megye főispánja és polgármestere is elfoglalta hivatalát.

77 Május folyamán a járási főszolgabírók is megkezdték tevékenységüket.

78 Központi ellenforradalmi kormány hiányában, a nyírbátori járás főszolgabírója az alispánhoz és főispánhoz írt felterjesztésében síkraszállt a községekben „az elöljáróságoknak és képviselőtestületeknek az 1918. november hó 1-ét megelőző állapotok szerint való" helyreállításáért,

79 a csendőrség felfegyverzéséért,

80 fegyverhasználati jogának visszaállításáért.

81 Emellett a „járási főszolgabírók részére felhatalmazás kiadását, hogy a kommunista kormányzat alatt különösen exponált egyének ellenében a bűnvádi perrendtartásban megállapított jogelvek tágabb magyarázatával, s az eljárási szabályok mellőzésével is eljárhassanak s őket előzetes letartóztatásba is helyezhessék.

82 A továbbiakban kérte a nyírbátori főszolgabíró „a járási hatóságok s községi elöljáróságok részére a román királyi csapatparancsnokság védelmét és támogatását biztosítani. Végül ... a rendzavarók és kommunista izgatók ellenében a botbüntetés elrendelését."

81

'

1