A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Mészáros Károly: Adatok az ellenforradalmi rendszer első hónapjainak közigazgatási helyzetéhez (1919. aug. – 1919. szept.)
zottsága, városi néptanáccsá alakult át, 41 vagyis a városi Munkástanácsnak 1919. januárjában a megyeház és városháza ellen indított rohama átmenetileg nem járt sikerrel. Ilyen szorongatott helyzetben a kormány 1919. január utolsó napjaiban a készülő közigazgatási reformra való hivatkozással elhalasztotta a megyei törvényhatósági bizottságok és városi tanácsok februárban esedékes évnegyedes közgyűlését. 45 Fejér megyében a kormány leirata ellenére a törvényhatósági bizottság megtartotta évnegyedes közgyűlését. A közgyűlés gr. Károlyi József törvényhatósági bizottsági tagnak a Berinkey-kormány elleni bizalmatlansági indítványát egyhangúlag elfogadta. 40 A közgyűlés e határozata nyílt ellenforradalmi zászlóbontást jelentett és a kormány „dr. Kövess Emil főispán-kormánybiztost, Szüts Jenő alispánt és dr. Szűcs Gedeon t. főügyészt állásától nyomban felfüggesztette . . ."7 Február 5-én a megyében a hatalmat a Munkás- és Katonatanácsból alakított Megyei Direktórium vette át. 48 A Berinkey-kormány által 1919. február 12-én kihirdetett és febr. 15-én életbeléptetett közigazgatási reform, az 1919. évi XVI. és XVII. néptörvény eltörölte a megyei törvényhatósági bizottságokat, a városi és községi képviselőtestületeket, s előírta, hogy e szervek helyébe a közigazgatás újjászervezéséig törvényhatósági néptanácsok, ill. városi és községi néptanácsok lépjenek. 49 Az említett néptanácsok megalakításáig a törvényhatósági bizottságok hatáskörébe tartozó ügyek elintézését a főispán-kormánybiztosokra bízta a kormány. 50 A Berinkey-kormánynak csak a régi önkormányzati szervek eltörlésére maradt ideje. Heves megyében az 1919. évi XVI. és XVII. nóptörvényben előírt „új szervek közül egyedül a városi néptanácsok alakultak meg és működtek néhány hétig, de sem a törvényhatósági, sem a községi néptanácsok meg sem alakultak . . ." 51 Gyulán, Békés megye székhelyén március 4-én szűnt meg a városi törvényhatósági bizottság és alakult meg a városi néptanács. 52 Az 1919. évi XVII. néptörvény végrehajtása tekintetében valamivel több történt Bács-Kiskun megyében, amennyiben itt az ideiglenes községi néptanácsok megalakítása is kezdetét vette. A megye főispán-kormánybiztosának helyettesétől nyert utasítás alapján a kunszentmiklósi h. főszolgabíró március 11-én értesítette járásának községi elöljáróságait az ideiglenes községi néptanácsok közeijövőbeni megalakításáról s annak mikéntjéről. 5 "'' Sok helyütt már a Tanácsköztársaságot megelőző népmozgalmak során, másutt a Tanácsköztársaság megalakulását követően véglegesítődött a virilisták vezetőszerepét biztosító községi képviselőtestületek, járási főszolgabíróságok, megyei törvényhatósági bizottságok és városi törvényhatósági bizottságok (tanácsok) megszüntetése és helyükre a széles néptömegek bevonásával azonos szintű (községi, járási, megyei és városi) munkástanácsokat választottak. A megszűnt közigazgatási szervek nem egy tisztségviselőjét (körjegyzőket, szolgabirókat, főispánokat, alispánokat, polgármestereket, fő- és aljegyzőket, stb.) sodort el helyéről a hatalmi viszonyok mélyreható átalakulása.
