A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Farkas Gábor: Az ellenforradalmi rendszer első évei Fejér megyében

Székesfehérváron a Keresztény Nemzeti Egyesülés programjával fellépő Prohászka Ottokár püspök lett a győztes. Egyhangúlag történt megválasztása, mivel ellenjelöltje személyében a pártok és politikai csoportok megegyezni nem tudtak. A megyei választó kerületekben már korántsem volt ilyen egységes a szavazás eredménye. Különösen a lovasberényi választókerületben volt erős a református kisgazdák ellenzékisége, akik Reichenbach Béla nagybirtokos ellenében a lovasberényi református tanítót, Cserti Józsefet támogatták. Cserti közismert volt köztársasági beállítottságáról, és az elégedetlen választókerület szavazópolgárai a nagybirtokos egyetemi tanár ellenében őt támogatták. Egyébként a kerületben Ivánka László, és Erzbrukker léptek még fel földmívespárti programmal. Az adonyi kerületben a Keresztény Nemzeti Párt képviseletében Csöngedi Gyula adonyi esperes lépett fel, de Hir György, a különítményes altiszt és felsőeőri Nagy Pál hercegfalvi birtokosok kisgazdapárti programjaikkal egyaránt esélyesek voltak. A váli kerületben Vasady Balogh György és Csilléry között dőlt el a küzdelem, míg a móri kerületben Széchenyi Viktor sárpentelei nagybirtokos mérkőzött egy fehérvárcsurgói parasztember fiával, Simon András székesfehérvári ügyvéddel a mandátumért. A sárbogárdi kerületben a hivatalos jelölt Horthy Jenő, a fővezér öccse volt. Legnagyobb ellenfelének Czeglédi Endre mutatkozott. A megye öt választókerülete közül négyben kellett pótválasztásokat tartani: csak a váli kerületben sikerült Vasady Baloghnak 7261 szavazattal abszolút többségre szert tenni. Ugyanakkor megindult a hatóságok részéről egy erős nyomás a kisebbségben maradt képviselőjelöltekre, hogy szavazataikról a kormány hivatalos jelöltje javára mondjanak le. Ez a sárbogárdi kerületben sikerrel járt, és Czeglédi 4244 fős szavazatát Horthy Jenő kapta meg. így a kormányzó öccsének a pótválasztás előtt már biztosított volt a helye a nemzetgyűlésben. Cserti József azonban nem mondott le Reichenbach javára szavazóinak bizalmáról, hanem szenvedélyesen belevetette magát a választási küzdelembe, és Ivánka és Erzbrukker szavazóit is megnyerve a hivatalos jelölttel szemben 440 szavazattöbbségre tett szert. Adonyban a kereszténypárti Csöngedyvel szemben Hir György 600 többséget szerzett. Megindult a kampány a móri kerületben is a népszerű Simon András lejáratására és a nagybirtokos Széchenyi Viktor győzelméért. A helyi sajtóban a kerület két jelöltje Széchenyi Viktor javára mondott le, és a szavazókat felszólították, hogy a földreform sikeres végrehajtása miatt is Széchenyire szavazzanak. A kerületben az első forduló alkalmával Simon András 540 szavazattöbbségre tett szert, és a hatóságoknak igen kényelmetlen lett volna, ha a kormány hivatalos jelöltje a katonai támogatás ellenére is vereséget szenved. A pótválasztáson Széchenyinek 850 szavazattöbbségre sikerült szert tennie. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások alkalmával Fejér megyében már hat választókerült volt. Az adonyi és sárbogárdi kerületekből alakították ki a herczegfalvit. Itt Hir György lépett fel az egységes párt nevében, míg korábbi kerületét ellenfelének, a ke-