A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Farkas Gábor: Az ellenforradalmi rendszer első évei Fejér megyében
ság bizalmatlanságát a magyar lakossággal szemben. Gerota alezredes, a székesfehérvári helyőrség parancsnoka még azt is megszabta, hogy milyen jellegű cikkeket közölhetnek a helyi újságok. Ugyanakkor szigorúan megtiltották, hogy a román katonaságról bármilyen jellegű tájékoztatást is kiadjanak. 19 A belügyminiszter eleget tett a szeptember 1-i vármegyei közgyűlés kérelmének, és Károlyi Józsefet e hónap 7-i kelettel kinevezte Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánjává. 20 Neki is rendkívül nagy energiát kellett kifejtenie ahhoz, hogy a román katonai és a magyar közigazgatási hatóságok között a viszony ne súlyosbodjék. Az ostromállapot idején például közlemény jelent meg a sajtóban, amely szerint a nemzeti hadsereg járőrei a siófoki fővezérlet tudta nélkül lépték át a demarkációs vonalat, és a siófoki fővezérletnek szándekában sem volt a román ezredek megtámadása. A közleményt Károlyi József főispán írta alá, aki nem győzi a magyar járőrök felelőtlenségét hangsúlyozni az incidenssel kapcsolatosan. 21 A románok által meg nem szállt területeken a fővezérlet durva katonai nyomása érvényesült, de ez nem hozta meg számukra a kívánt eredményt. Szeptember 1-én a fővezérlet mellé rendelt külügyi megbízott, Eckhardt Tibor az antant hatalmak megbotránkozásáról tudósítja a fővezérletet. Ezek hivatalos köreihez is eljutott a fehér terror híre, s ennek „felszámolására", illetőleg legalizálására javasolta, hogy a polgári közigazgatásra kell fokozottabban támaszkodni a fővezérletnek és ne önhatalmúlag intézkedjék. A fővezérlet és a kerületi parancsnokságok mellé még augusztus 20-án közigazgatási megbízottakat neveztek ki, akik viszont nem tudták feladataikat ellátni. Már szeptember 2-án központi és kerületi kormánybizottságok felállítását kéri Siófokon Sréter ezredes is, akihez Fejér megye katonai igazgatása is tartozott. 22 Nyilvánvaló, hogy a kormánybiztosok működésével, a polgári közigazgatással kívánták az érintkezést szorosabbra vonni, és egyben a katonai nyomást csökkenteni. A korábbi állapotok — Sréter szerint — nem engedték, hogy az égetően sürgős és fontos közigazgatási feladatokat erélyesen keresztül lehessen vinni. 2 '' Ennek hatására került a 2. katonai kerületbe — Fejér, Komárom, Győr, Esztergom megyék, valamint Székesfehérvár, Győr, Komárom városok területére — Bartos János kormánybiztosnak, és Károlyi Józsefet, mint Fejér vármegyei törvényhatósági kormánybiztost ennek rendelték alá. 24 A románok a megye székhelyéről október 5-én és 6-án vonultak ki, 25 nyomukba megérkeztek a nemzeti hadsereg előőrsei. Első századot Vértessy Károly, huszárfőhadnagy vezette, aki tárnoki földbirtokos volt. Vértessy Szegedről kísérte a fővezért és ott volt Szekszárdon, Cecén, Enyingen, ahol gyilkosságokat, és kegyetlenkedéseket követtek el a különítményesek. 26 A nemzeti hadsereg főereje, október 12-én Horthy Miklós vezetésével érkezett Székesfehérvárra. A bevonulás napján a fővezérségnek kb. 1700 katonája és kb. 200 tisztje volt. 27 Ettől kezdve a városban székelt a dunántúli és a kerületi kormánybiztosság is. 28 így vált Székesfehérvár 1919 őszén újra az ellenforradalom dunántúli központjává. A fővezér, Horthy Miklós Székesfehérváron szőtte
