A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Tóth György István: Fejér megye sajtója a Tanácsköztársaság idején

valamint az április 5-től a cím felett megtalálható, de az augusztus 2-i rendkívüli kiadásról már hiányzó: Világ proletárjai egyesülje­tek! felirat beszédes bizonyítékai az augusztus l-e utáni változások­nak, erőviszony-ingadozásoknak. A lap az augusztus 8-i számával, mely már régi címén jelent meg, megszűnt. Március 22—augusztus 7 között 116 száma jelent meg. Az egyéb székesfehérvári és megyei lapok közül elsősorban e lap emelkedik ki jelentőségével, gazdag helyi anyagával, de ez is tükrözte — nem egy helyes ítélőképességről tanúskodó írása mel­lett — a fennálló ingadozásokat, a következetesség és a tisztán látás hiányát. A lap szerkesztésében március 22-e utáni napokban egy új szerkesztési célkitűzés, megszólalási forma érvényesült: túlsúly­ba jutott a felvilágosító jellegű, agitatív hangú, irodalmi igénnyel megírt írások száma. Szerzőik azok a székesfehérvári ifjak elsősor­ban, akik később ,,Az Eszme" létrehozói és munkatársai lettek. Bár ezeknek az írásoknak nagy része csak írójuk nevebői alkotott betű­jelzéssel van ellátva, a szerzőség legtöbb esetben megállapítható, (b. c. és (b—c) = Bujka Ferenc, H. Gy. = Hernádi György, P. N. = Pór Nándor, T. B. = Telegdi Bernát, T. S. és —i —r = Telegdi Sándor, stb.). Ha egyetlen, például a március 28-i 2s szám anyagát tekintjük át, az alábbiakat állapíthatjuk meg. Ez a szám négy lap terjedelmű, négy hasábos szedésben. Az első lapnak nem egészen két hasábját a Kormányzótanács X. és XI. számú rendeletének közlése foglalta el, egyetlen hasáb jutott a hírek rovatára, a ható­sági és magán hirdetmények, illetve hirdetések terjedelme két ha­sáb, a fennmaradó tizenegy hasábon ezek az új hangot jelentő írá­sok találhatók. Példaként idézünk Hernádi György írásából, e szám második lapjáról: „Miért félnek még ma is az emberek a kommunista szótól? Pe­dig láthatják a forradalmi tanács rendelkezéseiből, hogy a legtelje­sebb rend uralkodik. Sőt a rablást, a lopást még szigorúbban bün­tetik, mint eddig büntették. Hisz a kommunizmus és a szocializmus nem két különböző dolog. Magyarországon két párt volt, a szociál­demokraták pártja és a kommunisták pártja. Ezek alapjában véve mindig egyet akartak. Csak a szociáldemokraták lassabban, az adott viszonyokhoz alkalmazkodva vélték elérni a célt, míg Kun Béláék gyorsan, azonnal, még terror árán is. Az antant velünk szemben tanúsított állásfoglalása azután oly viszonyokat teremtett, hogy a szociáldemokrata pártnak is a gyorsabb utat kellett választania. Ezért egyesült azután a két párt és ma egyesült erővel igyekeznek a cél felé. A cél tiszta marxi szocializmus. Hogy ez mi, azt legrö­videbben csak így lehetne definiálni: »Minél nagyobb ]ólétet min­den ember számára.« Életet, napot, erőt adunk mindenkinek. Nem­csak a kiváltságos tízezreknek, hanem a millióknak. Ez a kommu­nizmus szép és nagy feladata." A periodikák jelentőségét helytörténeti és helyismereti szem­pontból — adataik sokasága miatt elsődlegesnek kell tekintenünk, de még a napilapok olvasóinál is szélesebb tömegekhez szólnak a plakátok, a falragaszok. A fennmaradt első kisnyomtatvány kelte március 23, az utolsóé július 31. A 81 darabból márciusban 12, áp­rilisban 16, májusban 26, júniusban 15, júliusban 12 jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents