A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Tóth György István: Fejér megye sajtója a Tanácsköztársaság idején

Jelentőségüket tekintve e kisnyomtatványok különböző értékkel bírnak. Nem egy közülük közigazgatási jellegű közlemény. Legna­gyobb számban (27 db) a II. hadtestparancsnokság, valamint a vá­rosi katonai parancsnokság által kiadott rendelkezések és hadtest­parancsok maradtak fenn. Hamburger Jenő, majd tőle a hadtest­parancsnokságot átvevő Pogány József parancsai egy részének ha­tálya nem csak a megye területére korlátozódott. (Mindkét hadtest­parancsnok mellett vezérkari főnökként tevékenykedett Craenen­broeck Edgár alezredes, kiről ellenforradalmi magatartása, a sze­gedi szervezkedéssel fenntartott kapcsolata ekkor még nem volt ismeretes.) A legjelentősebb kisnyomtatványoknak az oktatásügyieket kell tekintenünk, hisz nem egy közülük fontos kérdéseket érint és tár­gyal, nemegyszer módszertani útmutatásokkal kiegészítve. A leg­szélesebb nyilvánosság részére 37 plakát készült, a Vörös Hadsereg II. hadtestének és a Vörös Őrség III. számú székesfehérvári kerület alárendelt egységei részére 25 parancs, stb., a direktóriumok, inté­zőbizottságok részére 8 ügyirat, a tanítók részére 4, a lelkészek és a birtokrendező biztosok részére 1—1 körlevél, 2 röplap az aratási szerződéssel kapcsolatos, a fennmaradó három közül 1—1 a móri ellenforradalmi zendülés készpénzbüntetést kiszabó nyomtatványa, a székesfehérvári április 7-i választások szavazólapja, illetve A vö­rös őr kötelezője. Április végétől a megyében ellenforradalmi szervezkedés folyt. Ezzel kapcsolatosnak kell tekintenünk a „Fejérmegyei és Székes­fehérvári közoktatásügyi politikai megbízott 277. számú rendelete 2 " a falragaszok megkíméléséről" május 3-i kiadását: „Gyakran megtörténik, hogy hivatalos falragaszokat vagy paj­kosságból, vagy rosszindulatból leszakítanak. Tekintettel arra, hogy a falragaszok a közönség tájékoztatására vannak hivatva és hivatalos rendeleteket tartalmaznak, ezek letépése, vagy bármikép olvasha­tatlanná tétele bűncselekményt képez és a rongálok forradalmi tör­vényszék elé fognak kerülni . . ."' Bár a falragaszokon közölt felhívások, rendeletek szövege meg­jelent a napilapokban is, általuk — mintegy kiemelve — áttekintést kaphatunk a legfontosabb eseményekről, összesen 81 kisnyomtat­vány maradt fenn. Az, hogy valójában hány jelent meg, ma már megállapíthatatlan, de így — feltételezhetően hiányosan is — je­lentős forrásai a Tanácsköztársaság Fejér megyei története meg­ismerésének. „Az Eszme" mellett még egy jelentős kiadvány látott napvilá­got: „A fejérmegyei tanácsköztársasági iskolák olvasókönyve, az 1—2., 3—4., 5—6. osztályos növendékek részére", mely a Fejér megyei Művelődési Biztosság összeállításában és kiadásában két­két osztály részére külön-külön jelent meg. Nagyszerűsége e tan­könyveknek az is, hogy nemcsak anyaguk összeállítása történt meg a Tanácsköztársaság rövid ideje alatt, hanem nyomdai előállításuk és szétosztásuk is, sőt kétségtelen, hogy a gyerekek egy részének kezébe is eljutott. Három olvasókönyv összeállítása 6 osztály ré­szére ilyen rövid idő alatt kizárja, hogy létrehozásukat egyetlen sze­méllyel hozzuk kapcsolatba. Kétségtelen, hogy Velinszky László

Next

/
Thumbnails
Contents