A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Strasszer györgy: Politikai viszonyok a Tanácsköztársaság idején Fejér megyében

jobboldali és centrista erők — a szakszervezeti mozgalomnak a párt fölé való helyezésében látják a kiutat. Utaltunk rá, hogy e fenti problémával kapcsolatban éles vita folyt a pártkongresszus előkészítése során Fejér megyében is. A megyei jobboldali és centrista vezetők állásponti ára nyilvánvalóan hatott a vita, amely a Népszava hasábjain zajlott le május 16-a után és amelyben keményen összeütközött a szakszervezeteket fetisizáló szociáldemokrata és a forradalmi élcsapatért küzdő kommunista álláspont. A megyében a szakszervezetek előtérbe kerülése a sajátos pártviszonyokból, a kommunista pártszervezetek hiányából eredt elsősorban. A kommunista párt szervezeti elveit a baloldali ak sem ismerték kellőképpen, ezért e kérdésben nem képviseltek jelentős erőt a jobboldali törekvésekkel szemben. Az egyesült párt szervezeteinek politikai szerepe különösen korlátozott volt; tulajdonképpen megegyezett a szakszervezetek fent leírt tevékenységével. Bár a tűzoltó laktanyában működött a megyei párttitkárság, a pártvezetés funkcióját is a megyei direktórium töltötte be. Jellemző, hogy a sáregresi direktórium a megyei direktóriumtól kért utasítást a szocialista pártba való belépésre.

71 /Igaz, az ügyiratot továbbították a megyei párttitkársághoz./ A vidéki pártszervezetek tevékenységéről dokumentálható ismeretekkel nem rendelkezünk. Találkozunk azonban annak jeleivel, hogy az egyes pártszervezetek igyekeztek a helyi gazdasági és politikai problémákat felvetni, azok megoldását kezdeményezni. Ezzel kapcsolatban hivatkozhatunk a magyaralmási pártszervezet bizalmi testületi ülésének április 12-ről keltezett jegyzőkönyvére, amelyben a testület 13 tagja és a helyi intéző bizottság elnöke tiltakozik a községi termelőszövetkezet vezetőségválasztó gyűlésen történt, szerintük visszaélésnek tekinthető események miatt. Javaslatuk: új, titkos választás kitűzése. Ülésükön egyébként megállapították a földreform és a termésbiztosító bizottság megválasztásának határidejét.

72 Az ehhez hasonló ügyek azonban a felsőbb rendelkezések értelmében meghaladták a helyi párt és állami szervek hatáskörét. Vidéken találkozunk először — a megyeszékhelyt is megelőzve •— a párt női szervezeteinek létrehozására irányuló törekvésekkel: pl. Gárdonyban, Fehérvárcsurgón.

7

'

3 Június 4-én páltvezetőségi ülésen kijelölték a pártkongresszus megyei küldötteit: Horváth János direktóriumi elnököt, Farkas Lajos párttitkárt és ár.Steiner Jákó szocializálási politikai megbízottat.

71 A küldöttség összetétele az egyesült párt politikai színképét tükrözte : a baloldali állásponthoz közeledő Horváth János mellett Farkas Lajos a centrista, Steiner pedig kifejezetten a jobboldali álláspontot képviselte. Két nap múlva az István-teremben összvezetőségi ülést tartott a megyei partszervezet. Itt jegyezzük meg, hogy a pártélet centrumai is a szakszervezeti szervek voltak, a megyében a helyi csoportok vezetőségei, az összbizalmi-értekezletek és az üzemi bizalmi testületek.

75 Az említett ülés voltaképpen összbizalmi értekezlet volt. Ezen az értekezleten alakították ki a megyei szervezet álláspontját, a szakszervezet és a párt viszonyát illetően. Kappner József székesfehérvári párttitkár — aki csak néhány napja került Erdélyből a városba és a centrista vonalat erősítette — ismertette a kongresszusra kijelölt küldötteket, majd éles támadást intézett a szak-