A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Buzás József: A Székesfehérvári Városi Tanács, Intézőbizottság és Direktórium szervezete a Tanácsköztársaság idején

igazgatási kérdésre azonnal reagáló operatív szerv, a direktórium létrehozásával hidalták át. A háromtagú direktóriumot a korábbi városi kormánybiztos, Horváth János elnökletével alakították meg.

15 A Forradalmi Tanács és a direktórium megalakulásakor azonnal deklarálta a hatalomátvételt. A városban ez gyakorlatilag azonnal meg is történt, hiszen a polgári demokratikus forradalom idején Székesfehérvár igazgatásában és politikai életében vezető szerepet játszó személyek a proletárdiktatúra helyi szerveiben is helyt kaptak, sőt a szervezeti átalakulás kezdeményezője éppen maga a városi kormánybiztos volt, a megyében azonban formálisan csak március 24-én szűnt meg a korábbi vezetés, a Belügyi Népbiztosság ugyanis ekkor mentette fel hivatalából Tolnay Lajos megyei kormánybiztost. Március 26-án a Nemzeti Tanács Fejér megyei bizottsága hivatalosan átadta pecsétjét, iratait, jegyzőkönyveit a fehérvári direktóriumnak.

16 A proletárdiktatúra legelső szervei országszerte, így Székesfehérváron is csak ideiglenes jelleggel alakultak. Az a hatalom, amely a dolgozó osztályok és rétegek társadalmi bázisaira épült, kifejlődött alakjában a hatalmi-igazgatási szerveknek csak olyan hálózatára támaszkodhatott, amelyet a dolgozók akarata hozott létre demokratikus választások útján. A Károlyi-rendszer már hónapokkal előbb hozzáfogott az alkotmányozó nemzetgyűlési választások előkészítéséhez, megtartásukat áprilisra tervezte.

17 A proletárdiktatúrának tehát lehetősége nyílt az előkészítés eredményének felhasználására, csupán a választó]ogosultságot kellett jogilag szabályoznia,

18 és kitűznie a választások időpontját. A direktóriumok főfeladata mindenütt a választás előkészítése és lebonyolítása volt. A székesfehérvári Forradalmi Tanács és a direktórium is ezt a kérdést állította tevékenységének előterébe. A választásokat a Forradalmi Kormányzótanács XXVII. sz. rendelete értelmében országosan is lépcsőzetesen tartották meg. Április 7-e és 14-e között sorra megválasztották a települési (városi, községi), majd a járási, megyei tanácsokat, s végül e megyei és városi tanácsülések választották meg a tanácsok országos gyűlésébe, a tanácskongresszusba küldendő személyeket. A választások eredményeként április 12-én ült össze először a székesfehérvári munkás-, katona- és földművesszegény tanács. Ezen az ülésen a Forradalmi Tanács — megbízása lejárván — bejelentette lemondását. Ezzel a proletárdiktatúra szervezeti fejlődésének első szakasza Székesfehérváron is lezárult. A székesfehérvári tanács, intézőbizottság és direktórium az áprilisi választások után. A munkások, katonák és földművesszegények székesfehérvári tanácsának első ülésén a megválasztott 80 tanácstag közül 64 jelent meg. Az ülés két fő kérdéssel foglalkozott: az előző időszak lezárásával, és az intézőbizottság, valamint a járási és a megyei tanácsba küldendő személyek megválasztásával. A politikai megbí-