A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Buzás József: A Székesfehérvári Városi Tanács, Intézőbizottság és Direktórium szervezete a Tanácsköztársaság idején

zottak és a direktórium tagjai, mielőtt visszaadták volna megbízásukat, sorra beszámoltak a tanácsnak háromhetes tevékenységükről. A tanács a beszámolókat tudomásul vette, a Forradalmi Tanács működésének eredményeit jóváhagyta, lemondását elfogadta, majd Velinszky László indítványára megválasztotta a 20 tagú intézőbizottságot, amely az államhatalmi szervként működő tanács mellett az államigazgatás vezetésének feladatát kapta. A tanácsülés a direktóriumot is megbízta az ügyek további vitelével. A direktórium ettől kezdve az intézőbizottság elnökségeként szerepelt. Az ülésen megválasztották a székesfehérvári járási tanácsba küldendő 30, és a várost a megyei tanácsban képviselő 8 tanácstagot is.

19 A háromtagú direktórium, mint az intézőbizottság elnöksége, folyamatosan működő elvi irányító és operatív szerv volt, a tanácsot és az intézőbizottságot viszont csak időnként (általában hetenként) hívták össze, attól függően, milyen mértékben igényeltek tanácsi, ill. intézőbizottsági döntést a felmerülő problémák. Gyakran előfordult, hogy a kérdésekben általánosságban állástfoglaló tanácsüléseket azonnal, vagy egy-két nappal később, intézőbizottsági ülés követte, amelyen a megoldásokat konkretizálták és a kérdések gyakorlati szabályozását meghatározták. A székesfehérvári városi intézőbizottság első (április 14-i) ülésén a közigazgatás szakterületeinek vezetésére öt ügyosztályt alakítottak: I. gazdasági üo. (élén háromtagú gazdasági direktórium); II. politikai és közoktatási üo., III. katonai üo., IV. igazgaságügyi üo. és V. általános közigazgatási üo. A szakterületeket irányító politikai megbízottak addigi ügykörét érintetlenül hagyták, s egyben felhívták az ügyosztályokat, a legközelebbi ülésre készítsék elő ügyrendjüket, munkabeosztásukat. Az intézőbizottság Horváth Jánost megválasztotta elnökévé, ennek helyettesítésével pedig Steiner Jákót bízták meg. Ezen az ülésen Horváth bejelentette ugyan, hogy ,.a városi direktórium, mint ilyen megszűnt," de az gyakorlatilag, mint elnökség tovább működött.

20 Székesfehérvár április derekán kialakult igazgatási szervezete, elsősorban a katonai helyzet alakulása következtében, rövidesen módosulni kényszerült. Az április 21-i ülésen napirendre került Hamburger Jenőnek, a 2. (dunántúli) hadtest parancsnokának a felhívása a szervezett munkások azonnali felfegyverzésére és Nagykanizsa—-Barcs irányába való indítására.

21 A bevonulások erősen érintették az igazgatási apparátust, sőt még az intézőbizottságot is. A május 3-i tanácsülés elhatározta, hogy a hadihelyzet alakulása miatt az intézőbizottságot egy szűkebb vezető csoport útján

22 állandó permanenciában tartja, hogy az sürgős esetekben azonnal intézkedhessek. A május 24-i intézőbizottsági ülés pedig új IB.választást tartott, mert több IB.-tag bevonult. Az új testület csupán tíz tagból állott.

23 A Hamburger Jenő által bevezetett katonai diktatúra Székesfehérváron is erősen korlátozta az intézőbizottság hatáskörét. Az IB. május 12-i ülése heves vita során foglalkozott a kérdéssel, A bizottság tagjai a helyzet értékelésében és a további lépések meg-