A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Buzás József: A Székesfehérvári Városi Tanács, Intézőbizottság és Direktórium szervezete a Tanácsköztársaság idején

esküt, s két nappal később már nagygyűlést szervezett a városháza előtti téren, hogy — ügybuzgó működését bizonyítva — az ott elfogadtatott határozatban ítéltesse el a KMP tevékenységét, „azt a mozgalmat, mellyel egyes túlzó és félrevezetett csoportok a népköztársaság kormányának működését akadályozó, alkotó munkáját háborgatni és a forradalom eseményeit megsemmisíteni törekszenek."

11 Az első proletárdiktatúra tehát nagyon rövid életű volt Székesfehérváron, de nemsokára megismétlődött. A március 21-i fővárosi események hatására másnap a fehérvári munkás- és katonatanács ülést tartott, és ezen megválasztotta Székesfehérvár és Fejér vármegye Forradalmi Tanácsát. A megye és a megyeszékhely igazgatásának vezetésére tehát közös szervet hoztak létre. Ennek magyarázata abban rejlett, hogy a budapesti forradalmi változásokra való gyors reagálás szükségessége nem engedett időt a főbb helyi szervek szisztematikus kiépítésére. Fejér megyében éppúgy, mint az egész országban, a városok lakossága szerzett legelőször tudomást a kormányváltozásról, a városi és az iparvidéki munkásság válaszolt először a Forradalmi Kormányzótanács kiáltványára, és alakította meg a maga új proletár-forradalmi szerveit.

12 Ebben az is szerepet játszott, hogy elsősorban a városok álltak közvetlen hírközlési összeköttetésben a fővárossal, másrészt a vidéki munkásság a budapestihez hasonlóan már régóta várta a belpolitikai változásokat, azokra előre behangolódott, így a proletárdiktatúra kikiáltására azonnal érzékenyen tudott reagálni. Székesfehérvár lakossága a Déli Vasút dolgozóin keresztül nyomban értesült a kormányrendszer radikális átalakulásáról, és a helyi szociáldemokrata pártszervezet, valamint Horváth. János, a városi kormánybiztos azonnal lépéseket tett a katona- és munkástanács összehívására, s az új forradalmi vezetőszerv megalakítására. A Forradalmi Tanács tehát, mint városi szerv jött létre, de hasonló megyei szerv nem létezvén, kiterjesztette illetékességét az egész megyére. Ezt az illetékességi kör bővülését a szerv elnevezésében is kifejezésre juttatták. A megye és a megyeszékhely igazgatásának közös testületi szerv kezében történt Összpontosítása az áprilisi választásokig fenn is maradt. A Forradalmi Tanács az államigazgatás főbb szakterületeinek megfelelően osztotta fel tagjai között a feladatokat.

13 Az egyes szakigazgatási ágak vezetői irányításuk alá vonták a hivatali apparátus megfelelő szektorait, utasították és ellenőrizték azokat. A hivatali személyzet — talán a szocialista forradalom békés úton való győzelmének következtében is — általában készségét nyilvánította a munka folytatására, de a hivatalnokok többsége kelletlenül dolgozott, hiányzott belőlük a forradalmi időkben fokozottan igényelt lendület, kezdeményezőkészség, aktivitás. A Forradalmi Tanács ugyan foglalkozott ezzel a problémával, de kielégítő megoldást nem tudott találni.

14 A Forradalmi Tanács működésének formája a tanácsülés volt. Minthogy üléseket csak akkor tarthattak, ha elegendő megoldásra váró probléma merült fel, ezért a Tanács tevékenységének szakaszosságát egy állandóan működő, minden lényeges politikai, köz-