A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Buzás József: A Székesfehérvári Városi Tanács, Intézőbizottság és Direktórium szervezete a Tanácsköztársaság idején

fezámban delegáltak a megyei tanácsba, s végül a megyék és a városok minden ötvenezer lakos után egy-egy küldöttet választva képviseltették magukat a június 14-ére összehívott tanácskongreszszuson. A proletárdiktatúra államszervezeti fejlődésének harmadik szakaszát a központi vezető szerveknek, a Szövetséges Központi Intézőbizottságnak, a Forradalmi Kormányzótanácsnak a tanácskongresszus által történt megválasztása, ill. újjáválasztása és az alkotmány elfogadása vezette be. Ebben a szakaszban már mind a helyi, mind a központi szervek demokratikusan választott szervek voltak, tehát mindössze három hónap alatt teljesen kiépült az új, szocialista államszervezet. Az országos államszervezet egészének fejlődésében élesen elkülönölő három szakasz közül a második és a harmadik a helyi szervezet alakulása tekintetében egynek vehető, mert a helyi tanácsok, intézőbizottságaik és direktóriumaik már április derekán sorra megalakultak és szervezetükön lényegileg a júniusi alkotmány sem változtatott, csupán a megyék elnevezését módosította kerületre. Az alkotmánynak a helyi szervekre és a választójogra vonatkozó szabályai majdnem szószerinti ismétlései a Forradalmi Kormányzótanács által már április 2-án kiadott XXVI. számú rendelet, az ú. n. „ideiglenes alkotmány" paragrafusainak. A székesfehérvári forradalmi tanács és a direktórium az áprilisi választások előtt. A fehérvári proletariátus már 1919. februárjában is megmutatta, hogy képes átvenni a hatalmat és ellátni a megye és a megyeszékhely igazgatásának és vezetésének feladatát. Az ellenforradalom február 3-i zászlóbontása, a megyei törvényhatósági bizottság puccskísérlete után a székesfehérvári munkástanács és katonatanács február 4-i együttes ülésén Velinszky László javaslatára elhatározták, hogy egy hattagú direktóriumot alakítanak, amely mindaddig gyakorolja a helyi államhatalmat, ameddig a hivatalától felfüggesztett Kövess Emil főispán-kormánybiztos helyett a kormány új kormánybiztost, ill. kormánybiztosokat nem küld a megyébe és Székesfehérvár szabad királyi városba. A következő napon Szabó Ernő századosnak, a fehérvári katonatanács elnökének vezetésével megalakult ,.Katos bizottság" a helybeli munkások és katonák nevében vette át és gyakorolta a hatalmat, így lényegében proletárdiktatúrát vezetett be Székesfehérváron.

10 Az ország életében, a magyar alkotmán}' fejlődésében történetileg legelőször itt megvalósult új hatalmi forma osztálytartalmát az uralkodó osztályok is azonnal felismerték és ennek megfelelően reagáltak rá. A kormány, amely a februári puccs előtt ritkán avatkozott bele a Fejér megyei eseményekbe, a Hatosbizottság megalakulása után azonnal intézkedett, hogy mielőbb új kormánybiztosok kerüljenek Székesfehérvárra: Tolnay Lajos megyei kormánybiztos már február 15-én megérkezett és megkezdte működését, Horváth János, a városi törvényhatóság vezetője pedig 19-én tette le a hivatali