A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke

gyei Forradalmi Tanács április 1.1—i határozata alapján — 20 tagú intéző bizotságot alakítottak és a megyei tanácsba 8 személyt delegáltak. A tanácstagok között legnagyobb számban a fegyveres testületek tagjai (vörösőrök, nemzetőrök) szerepeltek. Arányuk 20 %. Egyenlő arányban kapott képviseletet a földmunkásság és a kisiparosok. Létszámuk elérte a tanácstagok 25 %-át. Csaknem 13 %-ban szellemi dolgozókat (bíró, ügyvéd, tanító) választottak tanácstaggá. Nyolc, illetve tíz százalékos arányt képviseltek az építőmunkások, illetve a vasutasok. A felsoroltak mellett egyéb személyek (pincér, szolga, kereskedelmi alkalmazott) is megválasztásra kerültek. A városi tanácsba 5 nőt választottak: 2 földmunkásnő mel" lett 1—1 tanítónőt, tűzőnőt és varrónőt. A város intéző bizottságában 6 szellemi, 4 ipari és 2 földmunkás mellett 3 fegyveres testületi tag, 3 kisiparos és 1—1 vasutas, illetve kereskedelmi dolgozó foglalt helyet. A megyei tanácsba delegáltak között 3 szellemi munkás, 2 kisiparos és 1—1 munkás, nemzetőr, illetve vasutas volt. A megyeszékhellyel egyidejűleg több községben is választás folyt. Április 7-én választott tanácsot Adony, Baracs, Dunapentele. Érd, Kisapostag, Nagyperkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, és Százhalombatta községek lakossága. Április 8-án Bakony sárkányban, Falubattyánban, Kisperkátán, Sárszentmiklóson és Szabadbattyánban választanak. A választások zöme 9, 10 és 11-én történik. Néhány helyen ennél későbbi időpontban. így Herceg falván 12—13án, Fehérvárcsurgón 13-án, Kalózon 14-én, Kislángon 15-én, Svéden pedig május 29-én. A választások elhúzódását egyrészt az magyarázza, hogy a megye 103 községében egyidejűleg nem lehetett — káderhiány következtében, vagy ahogy a források mondják, „adminisztrációs" okok következtében — a választást lebonyolítani. Másrészt — néhány helyen a jogos óvásokra tekintettel — új választást kellett tartani. A járásokba kinevezett választási bizottságok tagjai kötelességüknek tekintették a helyi tanácsválasztások segítését. Jelentős .számú falusi választáson írásbeli nyoma van a küldöttek részvételének. Az áprilisi választások nagyobb községekben választási bizottságok irányításával zajlanak le. A járási népbiztos által kinevezett választást levezető elnök személye ellen Vértesbogláron merült fel kifogás (nem fogadták el). A falvakban szavazatszedő bizottság alakult. Nagyobb községekben (Dunapentelén, Érden, Nagyperkátán, Pákozdon) 2—2 szavazatszedő bizottságot hoztak létre. A választásokat általában a tömeges részvétel jellemezte. Rác•ker esztúr on a népesség egyharmada, Bakonykutiban közel egyharmada, Balinkán és Érden egynegyede, illetve több mint egynegyede, Dunapentelén pedig több mint egyötöde vett részt a választáson. A móri járásbeli Guttamásiban és Isztiméren a lakosság 20, illetve 15 %-a szavazott. Kedvezőtlenebb az arány néhány jelentős külterülettel rendelkező nagyközségben. Sárbogárdon, a járás székhelyén, a hat és félezer lakosnak valamivel több mint 10 %-a (678 fő), a négyezer lakosú Polgáraiban pedig 553 személy járult az urnákhoz. Hasonló