A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke
részéről. 9 A hatalom átvételét nemcsak lehetővé tette, hanem meg is gyorsította az a körülmény, hogy a községek túlnyomó többségében az ehhez szükséges szubjektív feltételek rendelkezésre álltak. A megyeszékhellyel egyidőben néhány községben a hatalom a helyi proletariátus kezébe került. Elsősorban ott, ahol a szociáldemokrata pártnak erős szervezete volt (pl. Felcsuton), illetve a Kommunisták Magyarországi Pártjának tevékenysége nyomon követhető (pl. Ercsiben). Felcsuton már március 23-án — az SZDP szervezésében — választást bonyolítottak le. A hatalom a 19 tagú munkástanács, illetve a 3 tagú direktórium kezébe került. Ugyanekkor Ercsiben (egyenként 12—14 tagú) munkás-, katona-, paraszt- és kisgazdatanács alakult. A választást •—• Felcsuthoz hasonlóan — népgyűlés keretében végezték. Két nappal később (március 25-én) a jelentős szociáldemokrata tagsággal rendelkező Martonvásáron tartottak választást. Ezt a párt körzeti megbízottja vezette. A 6 tagú jelölőbizotság javaslata alapján közfelkiáltással és kézfeltartással 20 tagú tanácsot (és direktóriumot) választottak. A már említett Sóskút községben a kezdeményezést a volt Nemzeti Tanács elnöke ragadta magához. Itt március 25-én — a politikai tájékoztató elhangzása után •— népgyűlés keretében munkás- és paraszttanácsot alakítottak. Ugyanezen a napon a váli járásbeli 622 lakosú Pusztazámor községben — titkos szavazással — 12 tagú tanácsot, majd 5 tagú direktóriumot választottak. Az első választások tehát — mint a felsoroltak igazolják — elsősorban a fővároshoz közel eső községekben történtek, illetve ott (pl. Martonvásoiron), ahol a vasúti összeköttetés szoros kapcsolatot tételez fel Budapesttel. A továbbiakban megalakuló tanácsok létrejöttében a megyei küldötteknek is szerepük volt (pl. Alcsuton, Sukorón). Ez utóbbi helyen kifejezetten azért, mert a korabeli indoklás szerint „tartani lehetett a viszálytól". A kezdeményezés több helyen változatlanul a szociáldemkoratáké. Válón például a pártszervezet elnöke vezette a választást. Több községben (pl. Dunapentelén, Hercegfalván, Százhalombattán) a népi szerveknek (munkástanács, néptanács) jutott kezdeményező szerep. Van arra is példa, hogy egyes községekben (pl. Kajászószentpéteren, Száron és Újbarokon) a helyi közigazgatás képviselője (helyettes jegyző, körjegyző) vezette le a választást. Az esetek többségében azonban csak szakértelmüket igénylik, a tanácsba való közreműködésüket már nem. A választások irányítására általában több tagú tisztikart választanak, illetve jelölő és szavazatszedő bizottságot hoznak létre. E bizottságok ténykedése kevés kivételtől eltekintve megfelelő, jelöltjeik a választók egyetértésével találkoznak. Több helységben a területi elv érvényesítését is biztosítják. A választás lebonyolítására alakult tisztikar (bizalmi testület) száma változó. Általában 6—7 tagú, a választás jegyzőjével együtt. A választások népgyűlések keretében történtek. A megjelentek számáról adatok nem állnak rendelkezésre. Egyedül a Pusztazámoron titkosan lebonyolított választásról tudjuk,hogy azon a község lakosságának egyötöde szavazott. Másutt a választás közfelkiáltással, illetve kézfeltartással
