A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Dani Lukács: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán - Dani Lukács – Kadácsi Tamásné: A tanácsok megalakulása Fejér megyében 1919 tavaszán. Függelék. A községi járási, városi és megyei tanácsok és direktóriumok névjegyzéke

történt. A jelöltek közül azokat tekintették megválasztottnak, akik a legtöbb szavazatot kapták. A megválasztott tanácstagok száma eltérő képet mutat. A 2095 lakosú Fehérvár csurgón 15, az 1783 fős Felcsuton 19, a 175 lélekszámú Küldőn 10 tagú tanácsot választottak. Ugyanakkor a 4017 fényi Polgárdin és a 2874 lakosú Sárkeresztúron egyaránt 20—20 tagú tanácsot alakítanak. Egyöntetűbb a kép a direktóriumi tagok száma tekintetében. Ez általában hárem, esetenként azonban ennél több is. (Pl. Pusztazámorcn 5 fő, 12 tanácstagból; vagy Kajászószentpéieren 6 személy, a 15 tagú tanácsból). Néhány községre vonatkozóan ismerjük a megválasztott tanács, illetve direktórium összetételét. Az 1858 lélekszámú Alcsuton a 21 tagú tanácsba 4 ipari, 9 mezőgazdasági munkást, 6 kisgazdát és 2 szellemi munkást választottak. József főherceg birl-jka által körülvett községben a mezőgazdasági proletariátus csaknem 50 %-os részarányt képviselt. A vele szomszédos Vértesdo'ioz községben még kedvezőbben alakult a falusi szegénység képviselete. Itt 3 kisgazda, 1—1 iparos és szellemi munkás mellett ?. földmunkás foglalt helyet a tanácsban. Amellett, hogy megválasztásra került egy uradalmi alkalmazott is. A 2035 lakosú Szabadbattyánban — ahol a lakosság közel fele pusztai lakos — a 18 tagú tanácsban i4 földműves, illetve „szegény munkás" foglalt helyet, A járási székhelyközségben, Válón (3226 lakos) az összetétel alakulását már előre úgy irányították, hogy 6 helyet eleve fenntartottak a puszták 453 főnyi lakosságának, az uradalmi cselédségnek. Az ilymódon megalakult tanácsnak a 6 főnyi uradalmi cseléden kívül 7 munkás, 5 kisgazda, 4 kereskedő, kisiparos és 3 szellemi dolgozóból álló tagsága volt. A megalakult tanácsok az esetek többségében soraikból azonnal megválasztották a direktóriumok tagjait. Ezzel ellentétes gyakorlatról, pl. Sóskútról tudunk, ahol két nappal a tanács megalakulása után került sor a 3 tagú direktórium megválasztására, A direktóriumok tagjait általában titkosan választották meg. A direktóriumok összetételét tekintve megállapítható, hogy nem érvényesült megye-szerte egységes gyakorlat. A direktóriumok megválasztásakor általában arra törekedtek, hogy az adott község (a tanácstagság) különféle társadalmi rétegeit képviselő egyének kapjanak benne helyet. Kuldó községben pl. 2 kisgazda, 1 szellemi munkásból álló direktórium alakult, kisgazda elnökkel az élen. Még olyan községben is, mint a már említett Vértesdoboz (ahol a tanácsban a földmunkások voltak abszolút többségben), a direktóriumban mind a kisgazdáknak, mind a földmunkásoknak, mind a szellemi dolgozóknak volt képviselete. Ezzel ellentétben „a szegény munkás" többségű szabadbattyáni tanács kizárólag földművesből, illetve szegény munkásokból álló 3 tagú direktóriumot választott. Vál községben — ahol az uradalmi cselédség számára már eleve helyet biztosítottak a tanácsban — a direktórium tagjává közülük senkit sem választottak meg. A helyi direktórium elnökévé munkást, tagjaivá pedig 1—1 kisgazdát, illetve szellemi dolgozót választottak. Ez utóbb említett község azon kevesek közé