A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Réti László: Fejér megye tanácsköztársasági szervezete és pecsétjei

Ezen útmutatás alapján, a további rendelkezéseket be nem várva, március 22-én és a következő napokban, országszerte meg­alakultak és a helyi hatalmat kezükbe vették a tanácsok. Az első tanácsok igen tarka képet mutattak, elnevezésük, létrejöttük kö­rülményei igen változatosak voltak. Általában a helyi pártszerve­zetek vagy a már addig is működött munkástanácsok bázisán jöt­tek létre, népgyűléseken, nyílt szavazással erősítették meg őket és a hatalom gyakorlásához rögtön hozzáláttak. Tevékenységüket a sorozatosan megjelenő szocializálási és egyéb, a társadalmi rend átalakítását célzó rendeletek természetesen erősen befolyásolták, de az a szervezeti felépítésük, igazgatási rendszerük egységesítésé­re vonatkozó alapvető rendelkezés, az ideiglenes alkotmány megje­lenéséig, teljesen egyéni és különböző volt. Az első, bár még csak formai egységesítő lépés volt e téren a Forradalmi Kormányzótanács XXII. sz. rendelete, mely szerint a „népbiztos" megjelölést csak a Kormányzótanács tagjai használhat­ják. 3 Ezzel véget vetettek annak a kezdeti zűrzavarnak, hogy a legkülönbözőbb szintű hatalmi szervek, magukat népbizottságnak, megbízottaikat pedig népbiztosoknak nevezték. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz., április 2-án kelt rendelete, az ideiglenes alkotmány, részletesen szabályozta a helyi, járási, megyei és országos tanácsok választását, hatáskörüket, egy­máshoz való viszonyát. Intézkedett a megválasztott tanácsok intéző bizottságainak létrehozásáról is, de nem terjedt ki a tanácsok belső szervezetének megállapítására.' 1 E rendeletet követte a Forradalmi Kormányzótanács XXVII. sz. rendelete, mely április 7-ére tűzte ki a falusi és városi, 10-re a járási, 12-ére a megyei és 14-ére az or­szágos tanácsi választásokat. 5 A választások országszerte általában az előírásoknak megfelelően folytak le és ezzel létrejött a forradalmi munkás-, katona és paraszttanácsok országosan egységes szervezete. Mint említettem, a szervezet belső tagozódására, konkrét felada­dataira és működési módszereire vonatkozó útmutatást az ideiglenes alkotmány nem adott. Ez fokozatosan alakult ki, a különböző szak­területekre vonatkozó egyes kormányzótanácsi rendeletek és az ?zo­kat kiegészítő népbiztosi rendeletek útján. Az első ilyen rendelet a Forradalmi Kormányzótanács XL. sz. „A birtokrendező és termelést biztosító bizottságok" című rendelete volt, mely április 4-én jelent meg. 6 Eszerint ,,a földbirtokrendezés keresztülvitelére, és a termelés folytonosságának biztosítására" községi, járási és megyei birtokren­dező és termelést biztosító bizottságokat kell alakítani. A bizottságok három-három tagból állanak, tagjaikat az illetékes helyi tanácsok választják. A rendelet nem tartalmaz útmutatást a bizottságot meg­választó tanács és a bizottság további, egymáshoz való viszonyára. A Földművelésügyi Népbiztosság 5. F. N. sz. rendelete kimondja, hogy minden birtokrendezési és mezőgazdasági termelést biztosító ügyben kizárólag a birtokrendezési és mezőgazdasági termelést bizto­sító bizottságok jogosultak dönteni. Nem tartoznak azonban hatás­körükbe az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, ezek köz­vetlenül a népbiztosság irányítása alá tartoznak. 7

Next

/
Thumbnails
Contents