A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Réti László: Fejér megye tanácsköztársasági szervezete és pecsétjei

A Forradalmi Kormányzótanács LTV. sz. rendelete április 2-án jelent meg ,,A művelődés és oktatás ügyeinek igazgatása" címen. Eszerint minden tanács mellett művelődési osztályt kell létesíteni. A szükségletnek megfelelő számú tagból álló osztályt a tanács választja. Az osztály tagjaiból intéző bizottságot választ, melynek 3, 8, 12 illetve Budapesten a központi tanács intéző bizottságának 25 tagja van. Egyes művelődési feladatkörökre alosztályok létesíthetők. A művelődési osztály megalakulásával a közoktatás területén az összes addigi igazgatási és felügyeleti szervek megszűntek, feladatkörüket az osztály vette át.

8 Április 20-án jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács LXIX. sz. rendelete ,,Az ipari termelési tanácsokról" címmel. E tanácsok feladata ,,a szocializálásnak az egész országban való tervszerű keresztülvitele és a termelés folyamatosságának biztosítása". Ott kell ilyen tanácsot alakítani, ahol legalább 3 szocializált üzem működik. A tanács tagjai az üzemek termelési biztosai és ellenőrző munkástanácsi elnökei, az üzemek minden 100 dolgozója után 1 küldött, a szekszervezetek kiküldöttei (minden 200 tag után egy), a helyi munkástanács 2 küldöttje, valamint a meghívott szakemberek. Az Ipari Termelési Tanács (ITT) intéző bizottságot választ (ITTIB) melynek 3—9 tagja lehet. Elnöke az ITT elnöke. A megyékben — illetve esetleg több összevont megyében — Kerületi Ipari Termelési Tanácsot (KITT) kell alakítani a helyi ITTIB-ok tagjaiból, a helyi tanácsok további 1—1 kiküldöttjéből és meghívott szakemberekből. A KITT elnöke a szociális termelés népbiztossága által kinevezett kerületi termelési biztos, öttagú intéző bizottságot (KITTIB) választ.

9 A Szociális Termelés Népbiztossága 46. sz. N. sz. rendelete intézkedik a tanácsok megválasztásának módozatairól és feladataikról.

1 0 Április 24-én jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács LXX. sz. rendelete „A nem állami kórházak és gyógyintézetek köztulajdonba vétele" címmel. A rendelet lényege azonban nem ez volt, hanem a területi egészségügyi igazgatás forradalmi átszervezése. A rendelet szerint a községi, járási és megyei tanácsok 3, 5, illetve 7 tagú egészségügyi bizottságot választanak, amelyek az addigi egészségügyi szervek megszüntetésével intézik az illető terület egészségügyi igazgatását.

11 A rendelet kiegészítéseképpen jelent meg június 17-én a Munkaügyi Népjóléti Népbiztosság 53. M.N.sz. rendelete, amely részletesen felsorolta a különböző szintű egészségügyi bizottságok feladatait.

12 A Szociális Termelés Népbizottsága április 30-án megjelent, „A lakásügyek intézésére hivatott szervek" című 62. Sz. N. sz. rendelete kimondta, hogy a városokban és községekben 3—5 tagú lakásbizottságot kell az illetékes munkástanácsnak kiküldenie. A bizottság hatáskörébe tartozik a lakások nyilvántartása, kezelése, lakásigény elbírálása, a bérlet felmondása, házak javításának elbírálása, stb. Határozatai ellen az illetékes munkástanács intézőbizottságához, annak határozata ellen pedig az Országos Lakásbizottsághoz lehet fellebbezni.

13