A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Réti László: Fejér megye tanácsköztársasági szervezete és pecsétjei

•Á Tanácsköztársaság területi közigazgatási szervezetének kialakulása és jellegzetességei „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat."

1 így kezdődött az a felhívás, mellyel 1919 március 21-én bejelentették a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását. A kizsákmányoló, elnyomó osztályok eddigi uralma helyébe ezzel a munkások és parasztok hatalma lépett. A hatalom gyakorlásához azonban szervezetre van szükség. Lenin, Marx és Engels útmutatásaiból kiindulva, 1919-ben az „Állam és Forradalom" kimutatta, hogy a hatalom gyakorlása érdekében a proletariátus nem veheti át a volt uralkodó osztályok hatalmi szervezetét, államapparátusát., hanem azt söét kell rombolnia és helyébe a maga új hatalmi szervezetét kell állítania. A proletárdiktatúra megteremtése tehát szükségszerűen együtt járt a hatalom régi szerveinek, az uralkodó osztátyok hatalmi szerveinek megsemmisítésével és helyükbe az új proletárhatalom szerveinek megteremtésével. Ennek az új szervezetnek, hatalmi apparátusnak létrehozása azonban nem légüres térben, nem csupán elméleti megfontolások alapján, hanem a mindennapi gyakorlat során, ellentmondások közepette ment végbe. A proletárdiktatúra vezető erejét képező kommunisták tisztában voltak azzal, hogy a burzsoá rend hatalmi szervezetének teljes megsemmisítésére és egy egészen új, proletár hatalmi szervezet megteremtésére van szükség. Ennek az új szervezetnek a létrehozása során azonban számtalan akadályba ütköztek. Ilyen volt elsősorban a hatalomban velük osztozkodó jobboldali és centrista szociáldemokraták ellenállása. Ilyen volt saját tapasztalatlanságuk, hiszen az oroszországi, viszonylag kevéssé ismert példa nyomán, de lényegében egészen új utakon kellett haladniok. Es ilyen volt természetesen a volt uralkodó osztályok ellenállása, csendes, vagy nyílt szabotálása. Egy dolog világos volt. A legfelső kormányszervektől a legalsó, helyi végrehajtó szervekig, új szervezeti formákra és ezekben egészen új belső tartalomra volt szükség. A formák megváltoztatása lényegében az egész vonalon megtörtént. A régi szervek megszűntek, helyükbe újak léptek. Tartalmilag azonban ez nem mindig jelentette a tényleges, radikális forradalmi változást. Megszüntették például a rendőrséget és a csendőrséget, de a helyükbe lépő Vörös Őrség lényegében a régi tartalomból sokat átmentett. A tényleges belső átalakuláshoz több időre és a jobboldali szociáldemokrácia befolyásának kiküszöbölésére lett volna szükség. Mégis, itt is, az új szervezet megteremtésének hatalmas forradalmi jelentősége volt, létrehozta a további belső változások szervezeti előfeltételeit. A „Mindenkihez" kimondta, hogy a Forradalmi Kormányzótanács „kötelessége" lesz a Munkás-, Paraszt-, Katonatanácsok országos kiépítése. A törvénykezési, végrehajtási és bíráskodó hatalmat a Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsok diktatúrája gyakorolja. 2