A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Pesti János: A katolikus egyház a forradalmak időszakában

A KATOLIKUS EGYHÁZ A FORRADALMAK IDŐSZAKÁBAN* Prohászka Ottokár, székesfehérvári püspök jegyezte naplójába, a Soliloquiá-ba, 1919. augusztus 8-án: „Tizenegykor kapom József főherceg üzenetét, hogy menjek föl Budapestre a motoron, melyen a szegedi kormány küldöttei utaznak. Elmentem, fél órát vártunk, akkor megjött a motor, Teleki Pál gróf és Dömötör néppárti képviselő volt rajta. . . .a miniszterelnökségen beszéltem József főherceggel: kérte az egyház támogatását, s említette, hogy kultuszminiszternek akartak". Prohászka püspök a „támogatás" elől nem zárkózott el, noha kétségtelen, hogy műveltsége, tehetsége, vitathatatlan emberi értékei megmentették attól, hogy a rendszer elvtelen kiszolgálója legyen. Közismert az a vélekedése, hogy ,,. . .oktalanság volna részünkről a kapitalista rendszerért lelkesülni. Hisz nincs senkinek oly elvi álláspontja, mely jobban kötelezné harcra a kapitalizmus ellen, mint a kereszténységnek. . ."

1 — különösebb jelentőséget ezeknek a szavaknak mégsem tulajdoníthatunk. A „nemzeti hadsereg" első századának Székesfehérvárra vonulása után, október 12-én ő szentelte meg Horthy zászlaját, a vármegyeház bankettjén tósztot mondott a tiszti karra, s mély megindulással nézte" . . . a halottaiból feltámadó nemzet hatalmának első szervezkedését; . . . izzó érzés hevítette lelkünket . . . Tehát nem kell meghalni, élhetünk!"

2 — jegyezte naplójába. Prohászka nem volt kritikátlan szemlélője a kialakuló rendszernek — s általában: a társadalmi formának —, más, hatékonyabb, „kulturáltabb" eszközökkel annál tudatosabban küzdött az egyház hatalmának megtartásáért. Az egyház viszont — ez törtörténelmi szükségszerűség — éppen a kapitalizmus imperialista szakaszában, a munkásosztály nemzetközi politikai szervezkedésének első sikerei hatására indította meg — illetve fokozta — ideológiai ellentámadását. E harc stratégiai célkitűzéseivel Prohászka is egyetértett, a taktikai lépésekben pedig igen aktívan részt vett, hiszen elképzelése végső fokon nem ellenkezett a pápa és a „Giesswein apók" elképzelésével: „A keresztényszocializmusnak kell külön munkáspárttá lennie".

8 A keresztényszocializmusnak, és Székesfehérvárott éppen azután, mikor a szociáldemokraták létrehoz* Részletek a szerző „Keresztényszocializmus Székesfehérvárott" c. tanulmányából.