A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Csongor Rózsa: A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája Fejér megyében
miután töredékesen maradtak ezek ránk — a körleveleket, melyeket az iskolákhoz juttatnak el közvetlenül, sokszor a tanítók kezébe, nyomtatott és számozott formában látnak napvilágot, „forradalmi parancs" formájában. Az első napok parancsai túl sok intézkedést tartalmaznak ahhoz, hogy azokat azonnal végre lehessen hajtani, s nem is minden esetben lényegre törőek. Ilyenek például, a tanítás előtt és után, el kell hagyni az imádkozást. A tanteremből az iskolavezetők távolítsák el a sovinizmust sugalló képeket. A tanulók köszönése nem lehet felekezeti jellegű, az iskolán kívül is szokásos köszönési formákat kell az iskolán belül is alkalmazni. Van ezek között fontos és lényeges utasítás is: a hitoktatás fakultatív, intézkedik egy napiparancs, s önkéntes jelentkezőket elfogadhatnak az egyházi megbízottak, s ha lelkész nincs az adott településen, lehet a tanító is kántor. Az iskola falai között azonban továbbra is tilos a hitoktatás. Az oktatás folyamatában a tanítók a felekezeti tankönyvek egyházi elfogultsággal megírt részeit, s a túlbuzgó vallásos mondanivaló élét vegyék el, s már korábban megadott szempontok szerint, alkalmazzák a szociális eszmék tanításait. A tanítók egyben rendszeresen tájékozódjanak a folyamatosan megjelenő rendeletekről. Ugyanezen napiparancs közli a pedagógusokkal, hogy háromszáz korona gyorssegélyt utal ki a Forradalmi Kormányzótanács minden tanítónak, addig, amíg a fizetéseket rendezni tudják. A parancs ezután könyvcímeket sorol fel, melyek segítséget nyújthatnak a szociális eszmék megismeréséhez. így: Engels: A kommunizmus alapelvei. Marx: Bérmunka, tőke. Marx: Bér, ár, profit. Kautsky: Marx Károly történelmi jelentősége. Bőhm, Weltner, Bebel, Migray, Liebknecht, Lassalle, Varga Jenő, Pogány és Vanczák művei. Szabó Ervin: A szocializmus. A munka és tőke harca. Az imperializmus és tartós béke. Kunfy Zsigmond: Népoktatásunk bűnei, s ezen kívül Kun Béla, Lenin, Szamuelly, Radek és mások könyveit ajánlja a forradalmi parancs olvasásra a tanítóknak. 9 A felsorolt művek közt nem könnyű eligazodni, különösebb válogatás vagy szelektálás alig fedezhető fel rajtuk. Ha a könyvtárhálózat fejletlenségére, a könyvkiadás szűk keresztmetszetére utalunk csupán, falusi tanítók nem könnyen jutottak, akár csak a javasolt művek beszerzéséig sem. Nem enyhít ezen a helyzeten az sem, hogy a fenti művek vásárlását is javasolja a napiparancs. A népiskolák átszervezését, s az új követelmények elé alkalmassá tételét, szinte napok alatt kellene elvégezni. Ezt teljes mértékben akadályozza a falusi iskolák színvonal alatti állapota, az összevont osztályok, a nagymérvű tanuló-hiányzások, s ezen a tényen alig tud változtatni Velinszky és Pór Nándor személyes látogatása és intézkedése az iskolákban. Az 50—100 fős osztatlan tanulócsoportok semmit nem változnak még akkor sem, ha a tanítókkal és szülőkkel személyesen elbeszélgetnek Velinszky és Kohányi. A Mór és vidéke környéki iskolákban különösen rossz tapasztalatokat szereznek. 10 A művelődési osztály megbízottai végigjárják a megye megközelíthető községeit, ahol a tanítóknak előadásokat tartanak, s a tanulók szüleivel pedig elbeszélgetnek. A felvilágosító gyűlések a következő helységekben voltak : Mór,