A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Csongor Rózsa: A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája Fejér megyében

Etyek, Isztimér, Sárszentmihály, Polgárai és a bicskei járás községeiben. Ebbe a nevelőmunkába a direktórium más tagjai is bekapcsolódtak.

11 Székesfehérvár elemi és középiskoláiban Velinszky és Pór Nándor tartottak gyűléseket, s folytattak többször beszélgetést a nevelőkkel. Több helyen tettek intézkedést a tantermi hiányok felszámolásában, így például Sár szentágotán a kastély egy részét vették igénybe iskolai célokra.

12 A ránk maradt történelmi dokumentumok közt lapozgatva, az tűnik ki egyértelműen, hogy nem csupán az ideológiai nevelés, a tanítók megnyerésének kérdése volt a tét, hanem a tanítás alapvető objektumainak megteremtése szinte nagyobb feladat volt az előbbinél. Így például a 93. sz. közoktatásügyi parancs kimondja az iskolai tanítás teljes ingyenességét, a nyelvtanítást, korrepetálást is ideértve, valamint a gépírást, s a zeneiskolai tárgyakat is. A másik oldalon pedig arról van szó, hogy az általános iskolák osztályait kevesen látogatják rendszeresen, s ezért az iskolaköteles gyerekeket buzdítani kell, hogy részt vegyenek a tanításon. „Forradalmi parancs: A tanácsköztársaság gondoskodik arról, hogy mindenki munkája nyomán olyan jövedelemben részesüljön, hogy abból családját eltarthassa. Ebből folyólag természetes, hogy kiskorú és iskolába járni köteles gyerekek semmiféle munkára fel nem használhatók. Az a korábbi rendelkezés, amely megengedi, hogy 10 évet betöltött gyermekek az iskolába járás alól felmentést kapnak, megszűnik. Minden szülő tartozik gyermekét, aki a 12. életévét be nem töltötte, minden tanítási alkalomra iskolába küldeni. Senki olyan címen, hogy munkát kell végeznie, a tanítás alól fel nem menthető."

13 Az intézkedés április elsejével lépett hatályba, s felhívja az iskolavezetők figyelmét arra, hogy a mulasztó szülők nevét, és címét közölje a továbbiakban, ha mégsem tartják be a rendelkezést. A következő napokban megélénkülnek az iskolák környékei, erről tájékoztat a helyi sajtó. „Nekünk kultúra kell, hogy sokat szenvedett hazánk boldoguljon, s ezért hisszük, hogy a szülők. .. zúgolódás nélkül iskolába küldik gyerekeiket, a jövő generációját".

14 Az első napok rendeletei közt szerepel egy, amely mindenfajta magántanítást megszüntet. Áprilisban ez a rendelkezés módosítást nyer azzal, hogy a zongorát tanuló növendékek magánórákon is részt vehetnek, „mert ez esetben nem a proletár gyerekekről van szó".

15 Az oktatás a továbbiakban sem zökkenőmentes, elsősorban a tárgyi akadályok hátráltatják a rendes tanítást. Ezért, mondja a rendelkezés, s nem a szokásos húsvéti szünet miatt, április 17. és 23. közt szünetet rendel el a Művelődésügyi Osztály, hogy' aztán újult erővel tudják behozni a tanítók a nagy lemaradásokat. Az iskolavezetés részéről, valóban minden erőfeszítés arra irányul, hogy behozzák a lemaradásokat, hogy szabályozzák az osztályok létszámát, hogy az új rendszer szellemének megfelelően follyék a tanítás, ez a törekvés azonban önmagában nem teremti meg az oktatás alapvető objektív feltételeit. Egy forradalmi parancs kimondja, hogy egy tanulócsoportban 50 főnél több gyermek nem tanulhat.

16 Velinszky és Kohányi minden tanteremnek felhasználható