A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Salamon Konrád: A községi nemzeti tanácsok Fejér megyében

politikájával és amikor megyei vezetőik szembe fordultak ezzel, továbbra is támogatásukról biztosították a kormányt. Közelről figyelve a nép hangulatát még a legkonzervatívabbaknak is látniuk kellett, hogy saját jólfelfogott rend, nyugalom és vagyonbiztonságuk érdekében is engedményekre van szükség. Mert az elégedetlen, lázító hangok erősödőben voltak. A csabdi jegyző november elején életveszélyes fenyegetés miatt menekülésre kényszerült. Pázmándon a Nemzeti Tanács összetételével nem értettek egyet „egyes szélsőségesek" és november 11-én este 6 órára új „gyűlést doboltattak össze". De az újjáalakítás nem hozott lényeges változást, mert ekkor még „a lakosság legnagyobb része nyugodt, csupán néhány katona vall szélsőséges elveket". Bakonykutiból is panaszkodtak egy lázító egyénre, „ki folytonosan izgatja az érdemes polgárok lelkületeit. A polgárőrök már egyszer megalakultak, de addig izgatta őket, míg megtagadták az esküt s csak a legnagyobb tapintatosságnak köszönhető, hogy a polgárőrséget sikerült megalakítani. Ha a lazítást nem hagyja abba, így majdnem lehetetlenség a községben dolgozni." De az ekkor még többségében nyugodtnak látszó falvakat is az elégedetlenség kirobbanása fenyegette. A frontról hazatért katonaság három hónapi ellátást követelt, de a községek már nem rendelkeztek tartalékokkal, hogy ezt kielégíthették volna. A lakosságot a fejkvóta megállapítása és az őrlési korlátozás nyugtalanította. A boltokból kifogytak a legszükségesebb közszükségleti cikkek: ruhanemű, só, gyufa, petróleum stb. A kálozi Nemzeti Tanács elnöke november 8-án kelt helyzetelemző levelét így zárta: „Ezek után jelentem, hogy egyelőre nálunk rend és csend van, erre nézve a nemzeti tanács mindent el is követ, azonban szükséges, hogy a fenti kérdések minél előbb megoldassanak." A nyugalom megőrzését nem lehetett már csak fegyverrel biztosítani. A Nemzeti Tanácsokkal egyidőben minden községben megalakultak a polgárőrségek is de az ezekbe tömörült, frontról hazatért katonák a legtöbb esetben nem a régi rend megőrzését, hanem a forradalmi mozgalom továbbvitelét segítették elő. A nyomorgó falvakban is a legfontosabb feladat a közellátás, a közélelmezés biztosítása volt. Egy miniszteri rendelet minden községben közélelmezési bizottság alakítását indítványozta. Erre a községek egy részében úgy alakították meg a Nemzeti Tanácsokat, hogy azok a közélelmezési bizottságok feladatait is ellássák. De ott is, ahol e szándék az alakuláskor még nem foglaltatott a Nemzeti Tanács programjába, a körülmények megkövetelték, hogy foglalkozzanak a közellátással is. Az elöljáróságokat és képviselő testületeket e kérdésben mellőzni igyekeztek, mivel azok a hadisegélyek kapcsán eléggé lejáratták magukat. Az első időkben még jótékonysági akciókkal próbáltak segíteni a szűkölködőkön. Gyűjtéseket rendeztek a jobbmódúak közt s a befolyt összeget alamizsnaként osztogatták. A kezdeti felbuzdulás megnyitott néhány tömött pénztárcát. Szabadbattyánban gr. Batthyány Lajos és Blau Arnold bocsátott jelentős összegeket a Nemzeti Tanács rendelkezésére. De mindez kevésnek bizonyult a meglévő bajok orvoslására. A Nemzeti Tanácsokon belül mindinkább előtérbe kerültek a radikális elemek, akiknek működése maga után vonta a megyei figyelmeztető leiratok sorát, hogy ne lépjék túl hatáskörüket mint pl. az abaiak tették, akik nem elégedtek meg az önkéntesen felajánlott adományokkal, hanem felfegyverzett katonák segítségével rekviráiásokat rendeztek egyes földbirtokosoknál és bérlőknél. Sőt: az egyik bérlő földjén a katonák krumplit szedtek kizárólag a saját szükségletükre, a Nemzeti Tanács mégis 150 korona napszám fizetésére kötelezte a bérlőt, amiből az ijedtében 100-at ki is fizetett. A rettentő tömegméretű nyomor nem egy helyen idézett elő önkényeskedést. Izgága, kétes egyének bujtogatása találhatott követőkre. Így Kislángon is összeverődött egy fegyveres csoport, akik november elején gyilkolással és tűzzel fenyegetve