A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Farkas Gábor – Kállay István: Fejér megye az első világháború idején
halasztotta. Ez a törvénycikk meghosszabbította azoknak a bizottsági tagoknak a mandátumát, akiké időközben lejárt volna. Természetesen az elhalt bizottsági tagok helyét, időközi választással pótolni kellett, de még 1918-ban is csak azok szavazhattak a törvényhatósági pótválasztásokon, akiket az 1914. évi országgyűlési választói névjegyzékbe vettek-fel. A törvényhatósági bizottság, — a megye tulajdonképpeni kormányzati testülete, — lényegében már a századforduló körül a megyei vezetésbe került egyénekből tevődött össze a háború idején is, A törvényhatósági bizottságot létrehozó 1870: 42. tc nyomán felállított törvényhatósági bizottság ugyanis éppen a századforduló körül cserélődött ki, és 1913-ban immár lényegében a másfél évtizedes vezetési tapasztalatokkal rendelkezők bizottsági tagságát erősítették meg. 18 A közgyűléseket a háború alatt azonban gyéren látogatták. Volt olyan eset, amikor a megyei tisztikar bizottsági tagjain kívül néhány középbirtokos jött csak el a közgyűlésre. A háborús nehézségek, a hivatalos politika egyre népszerűtlenedő volta a középbirtokasok egyrészét és a módos parasztságot is kezdi távol tartani 3 politikától, illetve az ellenzéki pártokban keresik a politikai kibontakozás tehetőségét. A megye és a város vallási megoszlásában a római katolikus elem a domináns. Székesfehérvár egyébként egyházmegyei székhely; püspöke Prohászka Ottokár. Ugyancsak Székesfehérváron van az egyházi papnevelő intézet, itt működik a püspöki szentszék, azonkívül a székesegyházi káptalan is, A székesfehérvári egyházmegye két főesperességre: a székesfehérvárira és a budaira oszlott. A megyeszékhelyen rendházat tartottak fenn a ferencesek, és rendháza volt a cisztercita rendi zirci apátságnak is. A megyében még rendházuk volt a kapucinusoknak, a lazaristáknak, az irgalmas nővéreknek, a szent keresztről, az üdvözítőről és a miasszonyunkról elnevezett nővéreknek is. 39 A püspökségnek és a (káptalannak több ezer holdas birtokai vannak a megyében, hasonlóan a cisztercita rendnek is, A többi szerzetesrend azonban tanítóvagy kolduló rend volt. A megye lakosságából 1910-ben 146 ezer fő volt katolikus. A reformátusok száma 56 ezer, az evangélikusoké 6 ezer, zsidó 4 ezer és görögkeleti 700 fő. Katolikusok a szegény mezőgazdasági dolgozó rétegből kerültek ki: mezőgazdasági cselédek, törpebirtokosok, szakmányosok és napszámosok. A reformátusok zömét azonban a gazdagparasztság képviseli: Pákozd, Sukoró, Velence, Seregélyes, Lovasberény. Vértesacsa, Sárbogárd községekben, akik szinte egy tömbben élnek. Közülük kerültek ki nagyrészt a megyei, járási és községi hivatalnokok, őket találjuk zömmel az állami hivatalokban is, a csendőrség, a katonaság tiszti-és altiszti állományában. A mágnások viszont kivétel nélkül katolikusok, akik az évszázados felekezeti villongások ellenére rábízták a megyei kormányzatot a református volt közép- és kisnemesi utódokra. A zsidók. zömmel kereskedők, de számuk egyre fogyott és a fővárosba vagy Székesfehérvárra vándoroltak. A görögkeletiek a rác lakosság egyrészéből kerültek ki, de ezeknek csak egyharmaduk vallotta a pravoszláv hitet. 20 A nagyperkátai, battai, érdi és ercsi rácok például katolikusok. Ennek ellenére nemzetiségi érzelmeiket nem takarták el. Amikor a Monarchia csapatai 1916-ban kivonultak Belgrádból, az ercsi rácok házaikat feldíszítették, este pedig az ablakokba égő gyertyát helyeztek; mindezzel a szerb hadi sikerek mellett foglaltak állást. 21 Ez a szerb nacionalista megmozdulás Érden folytatódott, ahol 1917. január 1-én magyarnyelvű istentisztelet alatt rác asszonyok szerbül kezdtek el tüntetően énekelni. Másnap délután ezt a litánián is megismételték.
