A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Farkas Gábor – Kállay István: Fejér megye az első világháború idején

ITomoksor, Demkó hegy, Baross utca. Fűtőház "atca, Gyár atca, Szél dülő

7 és a fentebb már említett részek. A megye és a város főispánja: Széchenyi Viktor sárpentelei nagybirtokos 1906— 1917 között,

8 majd Károlyi József fehérvárcsurgói nagybirtokos 1917—1918 novemberi eseményekig.

9 A megye első tisztviselője: Szüts Jenő alispán, főtisztviselők még: Balassa Sándor főjegyző, Szüts Gedeon tisztifőügyész, Halász Kálmán árvaszéki elnök, Rexa Dezső főlevéltárnok, Lauschmann Gyula tisztifőorvos 1917-ig, ezután Mészöly József és Farkas Gyula főállatorvos. Az adonyi járás elén Huszár Dezső főszolgabíró állott, a mórit Kovách Sándor, a sárbogárdit Korniss Boldizsár, a székesfehérvárit Kálmán Vince 1915. október l-ig, majd Heltay Jenő, a válit pedig Tarafás héla főszolgabírók vezették.

10 Székesfehérvár polgármestere Saára Gyula, a városi főjegyző Kerekes Lajos, tanácsnokok: Lipcsey Lajos, Polczer Péter, Námessy János, tisztifőügyész: Kisteleki Károly. A rendőrfőkapitány Sági Lajos, kapitányok: Zavaros Aladár, Simon Sándor.

11 Székesfehérváron működött még több állami hivatal is: így a Királyi Törvényszák, Pénzűgyigazgatóság, Járásbíróság, Adóhivatal, Pénzügyőri Főbiztos, Államépítészeti Hivatal, Gazdasági Felügyelőség, Ügyvédi Kamara, Tanfelügyelőség, Cukorgyári Ellenőrzés, Kerületi Munkásbiztosító Pénztár. Járási székhelyeken; adóhivatalok és járásbíróságok működtek.

12 Székesfehérvár a Dunántúl egyik csendőrkerületi parancsnokságának a székhelye, míg a járási székhelyeken a csendőrjárás parancsnokságai voltak. Ezeken kívül csendőrőrs-parancsnokságok voltak: Cecén, Előszálláson, runapentelén, Herczegfalván, Sárosdon, Kalózon, Abán, Polgárdiban, Nagyperkátán, Ercsiben, Nádasdladányban, Velencén, Érden, Sóskúton, Alcsuton, Lovasberénvben, Csurgón, Zámolyon, Csákváron, Bicskén és Martonvásáron.

13 Székesfehérvár erős katonai bázis: volt közös hadkiegészítő parancsnokság, honvéd hadkiegészítő parancsnokság, valamint hadtestparancsnokság.

14 Itt állomásozott a 69-es közös gyalogezred, a 10-es közös huszárezred, a 17-es honvéd gyalogezred parancsnoksága is. Emellett még a háború idején magas létszámú pótcsapattestek is állomásoztak a városban: 1916 végén pl. a császári és királyi 35. gyalogezred pótzászlóalja, 4500 emberrel. Ezek eredeti állomáshelye Pilsen volt. Mintegy 5000 főnyi személyi állománnyal rendelkezett a 17. honvéd gyalogezred pótzászlóalja, és a 10-es huszárezred pótszázadában is 400 ember volt. 1917 elején Móron a 4. lovas pótüteg állomásozott 485 fővel, amelynek legénysége Lemberg környéki és bukovinai lengyel volt.

15 A megye országgyűlési képviselőket a bodajki, csákvári, rácalmási, váli és ráckeresztúri választókerületekben 1913-ban választott: Zichy Aladár, Horváth Gyula, Pajzs Gyula, Koller Tivadar és Mattá Árpád birtokosok személyében. A főrendiháznak élethossziglan megválasztott tagjai: Batthyány Lajos polgárdi és Zichy Antal Nagyhörcsök-pusztai birtokosok voltak. A kérdéses korszakban főrendiházi tag még: Zichy János nagylángi, Zichy Nándor adonyi, Zichy Rafael zichyfalvi, Károlyi József fehérvárcsurgói, Széchenyi Viktor sárpentelei, .Hadik János seregélyes!, Esterházy Miklós Móric csákvári és Esterházy László sárosdi nagybirtokosok.

16 A megyei törvényhatósági bizottságot 1913. november 17-én újították meg. A választást a megye mind a 45 törvényhatósági választókerületében megejtették. Ekkor 176 főt választottak bizottsági taggá. (88 főt 1914—1916, és 88 főt pedig 1914—1919. esztendőkre.

17 A háborús körülmények miatt a soronkövetkező választást 1916-ban nem tartották meg. Az 1915. évi VI. tc. a törvényhatósági választásokat a háború utáni időre