A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején
„á centrista szemléletű" vezetőség egyrésze az ellenforradalom táborába csúszott át, mások pedig tájékozatlanságuk miatt kerültek ide. A kommunisták budapesti letartóztatása, az SZDP fokozódó KMP ellenessége hatott a helyi szociáldemokrata vezetőkre is, akik korábbi politikájukat vélték igazoltnak a budapesti eseményekben. Február 23-án délután 3 órára a vezetőség a Városház térre munkásgyűlést szervezett. Sok ezer ember előtt példátlan kirohanásokat rendeztek a vezetők a kommunisták ellen. Határozatban biztosították a kormányt, hogy a város fegyveres ereje, a szervezett munkásság készen áll arra, hogy a néphatalmat mindenoldalról jövő ellenforradalmi akcióktól megvédelmezze. A határozat eléggé éleshangú volt. A miniszterelnöknek küldték meg, és kézjegyével Horváth János kormánybiztos látta el. 9 o A határozatot azonban a párt egyik teoretikusa, Steiner Jákó fogalmazta a párttitkárságon. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kommunisták elleni harccal egyidőben erősödik a küzdelem a helyi reakció ellen is. Székesfehérváron ezekben az éles osztályküzdelmekben sem tudott szervezkedni a KMP. Ugyanakkor a megye több falvában a szegényparasztság kedvezően fogadta a párt alakítására vonatkozó elképzeléseket. Sőt a termelőszövetkezetek szervezése során kifejtett politikai nevelőmunka odahatott, hogy egyes földmunkásszervezetek teljes tagságukkal a KMP-hez csatlakoztak. Így tudjuk, hogy az ercsi földmívesszervezet, amelyet földmunkások hoztak létre, csatlakoztak a KMP-hez. 91 Március elején Baracson és Kisapostagon szintén a földmunkásszervezetek alakultak át kommunista párttá. 92 Sok szervezett munkás vallotta magát ekkor már kommunistának, sőt a párt vezetőségében Pálinkás Sebőról, Velinszky Lászlóról kiderült, hogy a Tanácsköztársaság előtti hetekben kapcsolatot tartottak fenn kommunistákkal. 93 Ez a baloldali szociáldemokrata vezetőség azonban nem tudott oda hatni, hogy a vezetőség többségét hibás platformjáról eltérítse. Azt is tudjuk, hogy Szabó Ernő ellen megindult rágalomhadjárat éppen amiatt történt, mert kommunistának tartották. A katonák között is sok kommunista volt, de ezek szervezetten, éppen a szociáldemokrata nyomás következtében nem dolgozhattak. Arról viszont hír érkezett, hogy a Kisvelencén állomásozó egyik tüzéralakulat valamennyi katonája bolsevik, 94 akik egy esetleges fegyveres felkelés alkalmával nagy erőt képviselhetnének. A vidéki kommunista szervezkedés letörésére a kormánybiztos felhatalmazta a nemzetőrség megyei parancsnokát. Ez, egy március 10-én jelzett kommunista szervezkedés letörésére utasította az I. Nemzetőr Kerület Parancsnokságát. 95 Még március 20-án is „zavarosban halászóknak" mondják a kommunistákat a szociáldemokraták, akik reggelre megfordultak a városban és nagy plakátokat ragasztottak ki. A sajtóban a polgársághoz is fordultak, mert ezzel a kommunista ellenes egységfront kitágulását látták biztosítottnak. A polgárságnak azt mondották, hogy a kommunisták hatalomra kerülése során nemcsak vagyonukat vesztik el, hanem létükben is veszélyeztetve vannak. 96 Megjegyzem, hogy a szociáldemokraták ekkor sem keresték a vagyonosok szövetségét, csupán a nagytömegben élő kisemberekre kívántak hatni. Ezek ekkor a Károlyi pártban, a radikális pártban és a függetlenségi pártban foglaltak helyet, főleg kisműhelyek tulajdonosai, akik attól féltek, hogy a kommunisták hatalomrakerülése esetén vagyonukat elveszthetik. Megélénkült a politikai élet a falvakban is. A szociáldemokrata párt február végén 32 községben működött. A Munkás- és Katonatanács pedig igen sok helyen volt. Ezekben a napokban szervezték a falvakban a néptanácsokat is. A szembenállás a régi közigazgatási szakemberek és a forradalom szervei között most élesebb volt, mint valaha. Csákváron március 10-én a szociáldemokrata párt elnöke egy népgyűlésen leváltotta az elöljáróságot, és helyükbe 10 tagú direktóriumot ültetett. 97
