A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején
Fülén is 10 tagú ellenőrzőbizottságot hoztál! létre, amely az elöljáróság teendőit átvette. Izgalomban élt ekkor is a lakosság Sárbogárdon, Nádasdladányban, Kápolnásnyéken, Sukorón, Dunapentelén, mert a novemberi eseményekhez hasonló jelenségek egyre ismétlődtek, és a hatóság sem tudott rendet teremteni. A rekvirálás miatt Csákváron, Sóskúton, Iváncsán, Sárkeresztúron, Tárnokon, Vértesacsán és Csőszön olyan hangulat uralkodott, hogy a nemzetőrség nyílt felkeléstől tartott. Február végén a közellátás igen silány, és 20 községben nem volt annyi élelmiszer, hogy nyárig kitartottak volna. A helyzet fonákságára viszont az is jellemző, hogy 9 község határában betakarítatlan őszi termények is voltak (burgonya, répa, kukorica). Munkanélküliségről 12 községből érkezett hír ugyanekkor, de további 5 községben éppen a munkaadókkal történő alkudozás folytán áll a munka, mert a bérköveteléseket nem voltak hajlandók megadni. 6 uradalomból pedig munkaerőhiányt jelentenek a gazdatisztek, akik summásmunkásokat kerestek, de nem találtak. Ezekben az uradalmakban a tavaszi munkákat még március elején is éppen csak megkezdték. Pedig a munka felvételére most nagy szükség lett volna. Az őszi vetést a megyében mindössze 13 községben tudták elvégezni, míg a többiben 60—80f%-ban vetettek el. A Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző hetekben felmérés készült a megye falvaiban a földreformmal kapcsolatos elképzelésekről. A községek felében volt határozott földkövetelő mozgalom. Ezek a reform azonnali lebonyolítását kívánták. A földéhség különösen a kisparasztság körében volt erős, de az 1—2 holdas törpebirtokosok, a nincstelen napszámosok és főképpen a mezőgazdasági cselédség már húzódozott a földreform gondolatától. Ezek a föld megművelését nem látták biztosítottnak, és elmondották a felvétel készítőinek, hogy a reform során elveszítik a napszámmal, az aratással, a summásmunkával, a cselédjárandóságokkal és a bérletekkel szerzett jövedelmüket is. Ilyen bizonytalankodó álláspontot 9 községben tapasztaltak, de a tárnoki földmunkások már ekkor a termelőszövetkezet létesítése mellett foglaltak állást. A csősziek és a magyaralmásiak viszont az örökbérlet mellett kardoskodtak. Valamennyi kérdés politikai síkon is jelentkezett a községekben. Az egyes politikai pártok azokat a maguk számára igyekeztek kiaknázni. A baloldali pártok mellett előretörtek a polgári politikai csoportok és pártok is. Március elején a Kisgazdapártnak a megyében 21 községben voltak szervezetei. A párt szervezésére Székesfehérvárra érkezett Nagyatádi Szabó István is. Ezenkívül a Mezőffy féle párt 4, a Károlyi párt 2, a függetlenségiek 1, a keresztényszocialisták 1, és a Német Nemzeti Párt ugyancsak 1 községben bontott zászlót ezekben a napokban. 98 A megyében mindössze 9 olyan község volt, amelyekben semmiféle pártmozgalom nem alakult ki március elejéig. Ezekre a helységekre valamennyi párt számított, mert nagyobb tömegű tagságot remélt szerezni, amely éppen a nemzetgyűlési választások miatt lett volna számukra nagy jelentőségű. A Kisgazdapárt a megyei hatóságok részéről különösen nagy támogatást kapott. Tolnay Lajos kormánybiztos egyik feladatának tekintette, hogy a Károlyi párthoz közelálló Kisgazdapártot segítse, erkölcsi védelmet nyújtson az ellene zúduló támadás során. Március 9-én Felcsúton hozta létre a Kisgazdapártot Fülöp István plébános, 99 Sóskúton pedig a gyógyszerész állott a gazdamozgalom élére. Itt 130 taggal alakult a párt. J oo a márciusi mozgalmak és pártalakulások során az tapasztalható, hogy nagy tömegek vesznek azokban részt és a párt tagjai sorába is egyszerre több százan kérik a felvételt. Ugyancsak megfigyelhető, hogy a polgári pártok egységet kezdenek kialakítani. Sóskúton a Kisgazdapárt egyesült a Grieger Miklós vezette keresztényszocialista szervezettéiből Székesfehérváron pedig a radikálisok egyrésze hagyta ott a pártot és a Károlyi pártba olvadt be. A Katolikus Népszövetség is megkísérli a keresztényszocialista szerveze-
