A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején

Ezek a közgyűlések már előrevitették az 1919. február 3-i ellenforradalmi közgyűlést, ahol a forradalom minden ellensége szabadon összegyűlhetett, és nyilatkozhatott a köztársaság ellen. Kövess Emil kormánybiztos azonban gyengekezűnek bizonyult a két törvényhatóság kormányzására. Ennek egyik oka volt az, hogy polgári beállítottságú, és intézkedéseivel szembekerült a baloldallal. Közben a szociáldemokrata törekvésekkel nem törődött, sőt azok megmozdulásait, ha csak lehetett, le is szerelte. Holott a szociáldemokraták már korábban bebizonyíto'tták, hogy alkalmasak a város vezetésére, és nélkülük eredményesen dolgozni egyébként is lehetetlen volt. Amikor november 28-án összehívták a városi törvényhatósági bizottság közgyűlését, azon felszólalt Steiner Jákó, és bizonygatta, hogy ez a testület az új eszméket nem képviseli, s így nem is jogosult a város ügyében dönteni. Steiner Jákó ekkor a Nemzeti Tanácsot nevezte meg, amely egyedül illetékes arra, hogy szót emeljen a város érdekében. A szociáldemokraták tehát a polgári önkormányzatok felszámolására is kísérletet tettek, és helyükre a forradalom segítségével létrehozott szerveket kívánták állítani. Amíg a városban eredményes volt a tiltakozás, addig a megyei hatóság előtt még nem talált megértést az új idők szava. A tisztikar is a régi: Szüts Jenő alispán, Balassa Sándor főjegyző, Szüts Gedeon tisztiföügyész, Mészöly Károly tisztifőorvos egyelőre a kormánybiztos utasításai szarint cselekszenek, de Károlyi József szellemét nem felejtik. Valamennyien a dzsentri vármegyei hivatalnokréteg tipikus képviselői, akik a polgári demokratikus átalakulás egyes bizonytalan lépéseit sem nézték jó szemmel. Hasonlóan megmaradtak a járások élén a főszolgabírák is, akik éppen népellenes magatartásukkal vívták ki a korábbi években a nép haragját. A szociáldemokraták következetesen küzdenek a hatalomért ebben a helyzetben is. Már ilyen meggondolásból akadályozták meg a Nemzeti Polgári Párt létrehozását,' és ennek értelmében igyekeztek a polgári pártok szervezkedéseit továbbra is zavarni. December 1-én a függetlenségiek tartottak a Városház téren népgyűlést. A szervezett munkások ide felvonultak, majd amikor a szociáldemokraták és a kommunisták gyalázását a szónokok elkezdték, a munkások fellépése olyan veszélyessé változott, hogy a szervezők jobbnak látták a gyűlést félbeszakítani. E nap délutánján alakult meg a városban a Függetlenségi Károlyi Párt.

52 Ennek megakadályozására a szociáldemokraták nem gondoltak. Ebben a pártcsoportosulásban Steiner Jákó, Velinszky László szövetségest látott. A Károlyi párt elnöke: Nagy Ignác ügyvéd lett, de a vezetőségben ott található néhány olyan személy is, akik a korábbi polgári párt szervezkedésénél is jelen voltak. Ezek nyilván a miniszterelnök pártjában is szociáldemokrata-ellenes programot láttak, és nem a polgári átalakulásra és a demokratizálásra irányuló törekvéseket. Ezért jegyezték meg a szociáldemokrata párt sajtójában nem egyszer, hogy Fejér megyében a Károlyi pártnak nincsenek olyan következetes emberei, akik a miniszterelnök politikáját ténylegesen képviselnék. A szociáldemokrata sajtó később már támadta is a Károlyi pártot. Ügy adódott, hogy a szociáldemokraták vezetőinek kellett a miniszterelnököt saját párthíveinek támadásaitól megvédelmeznie. Mindezt éles polémia keretében tették, mivel jól látták a függetlenségieknek azt a törekvését, hogy a szociáldemokratákat mindenáron vissza akarják szorítani a hatalomból. Velinszky László fejti ki egy beszédében, hogy azok a polgári pártok, amelyek nem óhajtanak a szociáldemokratákkal kormányozni, azok a népköztársaság árulói, hisz a tömegeket félrevezetik, és így végül is a reakció karjaiba dobják őket. December eleje óta a városban a baloldali erők tömörülése szemmel látható volt. Még éberebben reagáltak a szociáldemokraták a polgári pártok mozgalmaira, és az