A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején

egyhúron pendültek. Steiner Jákó, a jómódú ügyvéd természetesen tartott a Nádor utcán hullámzó tömegtől, hiszen palotája is ezen a városrészen feküdt. Az események közepette azonban a párt elnöke is a hatalom megszerzésének taktikai lépéseit fontolgatta. A népmozgalom elcsitulása után nyomban megkezdte a harcot a polgári pártok ellen, és elsősorban a Nemzeti Tanácsban helyet foglaló személyeket kívánta lehetetlenné tenni. Ezt a politikát képviselte a párt következetesen a novemberi népmozgalmaktól egészen az 1919. március 22-i értekezletig, amikor ténylegesen is hatálomra került a szociáldemokrata párt. A novemberi népmozgalmak a monarchistákat elsöpörték. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a volt ellenzéki pártok sem értették meg az eseményeket, és szinte ellenségesen állottak szembe azokkal. Különösen a forradalom vívmányainak biztosítására, annak továbbfejlesztésére alakult szervek működését szemlélték ellenségesen. November 1-én létrejött Katonatanács élén Szabó Ernő századost találjuk, aki korábban a székesfehérvári pótzászlóalj parancsnoka volt. Ezen a napon 2 század nemzetőrt szereltek fel, akik a rend fenntartását vállalták. A nemzetőrség élére a Katonatanács elnöke került,

23 és már az első naptól fogva a Nemzeti Tanáccsal közösen rendelkeztek a városi nemzetőrség fegyveres erejével. A Katonatanács magatartása azonban kirívóan forradalmi volt már november elsején is. Ezen a napon kiadott felhívás szerint a Katonatanács a proletárok és földművesek hatalmának megteremtéséért küzd, népköztársaságot akar, rövidített munkaidőt, valamint földet a parasztoknak.

24 A katonaság körében forradalmi hangulat uralkodott már az őszirózsás forradalom óta. A Katonatanács elnökét népbiztosnak nevezik, ami különösen szokatlan még ekkor. A monarchista érzelmű tisztek a laktanyában a forradalom első napjaiban nem mutatkoztak, hisz köztudott volt, hogy a katonák, hadifoglyok haragja elsősorban ellenük irányult. Nem egy esetben éppen a katonák vagdosták le tisztjeik rangjelzéseit, kitüntetéseit. A laktanyákban tehát csak a forradalmi érzelmű tiszti állomány és legénység maradt, amelynek politikai hangulatát a Katonatanács felhívása szemléletesen fejezett ki. A szociáldemokraták a későbbiekben is nagy hasznát vették ennek a fegyveres erőnek; bizonyos politikai megmozdulások sikerét sok. esetben éppen az ott jelen levő fegyveres alakulatnak köszönhették. A Munkástanács november 5-én alakult meg. Erre a felhívást a pártközponttól kapták, és ennek megvalósítása érdekében november 4-én népgyűlést is tartottak. A Munkástanács tisztikara tapasztalt szocialistákból tevődött össze: Elnöke Kőszegi Ferenc, titkára Wagner József, jegyzője pedig Czák Ignác lett.

25 E népi szervek létrejöttével egyre halványuióbb szerepe lett a városi Nemzeti Tanácsnak, s a forradalom vezetésében a Munkás- és Katonatanács veszi ki részét egyre nagyobb mértékben. Mind világosabbá válik az is, hogy a Nemzeti Tanács a forradalmi követeléseket nem tudja kielégíteni. November 3-án létrejött a Magyar Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottsága. Tagjai kizárólag a régi világ embereiből verbuválódtak. Lényegében a törvényhatósági bizottság ellenzéki pártokba tömörült tagjai közül válogatták ki a megyei Nemzeti Tanács tagjait.

26 A nagybirtokosok vármegyéjében, a magyar feudalizmusnak ebben az ódon fellegvárában a konzervativizmus sokkal mélyebben volt beágyazva, mintsem azt a népmozgalom néhány nap alatt el tudta volna söpörni. A haladó mozgalmaknak a Fejér megyei falvakban nem volt egyetlen szervezete sem. Ezért ellentétben a székesfehérvári eseményekkel, ahol a szervezett munkások fellépése nyomán a népi megmozdulást néhány nap elteltével szűk mederbe tudták szorítani; a pusztákon, a majorokban, a szegényeklakta falurészekben a felszított szenvedélyeket lecsillapítani végeredményben a Tanácsköztársaság kikiáltásáig nem tudták. A hazatért katonák, kiéhezett és rongyos itthoniak, a felbiztatott cselédek és napszámosok