A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Móra Magda: A szociális helyzet Fejér megyében 1917 – 1919 között
mennyiség ugyan a lakosság számának arányában meghatározott, de a kiutalt mennyiségen felül is lehet igényelni március 10-ig, mert nincs kizárva, hogy a túligénylés teljesíthető lesz. Az elöljáróságok összesítő kimutatásainak közölniök kell az igényjogosult nevét — feltüntetve a jogosultság indoklását — és természetesen az árucikk fajtáját és darabszámát. A Fejér megyei Gazdasági Egyesülettől közölt 33 teljes árak a vasúti fuvardíjjal és kezelési költséggel együtt: A ruhátlanság falvainkban annyira nagy probléma, hogy a bicskei nemzeti tanács 1918. december 8-án így ír: „Ruhaneműt az egész községben nem találunk A nyomor oly nagy, hogy vannak családok, melynek 5—6 tagja ruhátlanság miatt soha még csak a szobából sem léphet elő." Ezt annak indokolására mondja el, hogy azt az 50 db zubbonyt és nadrágot, 20 pár ócska bakancsot, 50 db sátorlapot, 100 pokrócot, néhány inget és alsónadrágot, amely egy német katonavonatról került őrizetébe, a falu szegényei között szeretné szétosztani. „Lakosságunk előtt ismeretes, hogy ezen ruhaneműek rendelkezésünkre állnak, annak kiosztását követelik, s ha azt megtagadják, a rend és békét nem garantálhatjuk. 33 Az ingyen ruhaakciókat igényli, sőt nemegyszer követeli is a lakosság. Azonban ha pénzt kell érte adni, akkor a túligénylés is ritka, sőt a silány minőség miatt itt-ott visszaadják a kiutaltat. Ez különösen meglepő, na szem előtt tartjuk, hogy milyen aránytalanul kevés utalvány kerül szétosztásra. Pl. A 821 lakost számláló Jenőn 29, az 1450 lelkes Tordason 60 utalvány került szétosztásra, Lovasberény 3504 lakosa 76, Kisperkáta 1071 lakosa 17 utalványt kapott összesen. Természetesen szerepet játszik ebben a kérdésben a falusi ember ruházkodást illető akkori igénytelensége, az áruk silánysága is, de elsősorban a pénzszűke, amely éppen az igényjogosultak között a legnagyobb. Jenő község 29 igényjogosultja között 18 hazatért katonát, 4 rokkantat, 2 hadiözvegyet találunk, Csókakő 25 utalványt kapott lakosa között 16 leszerelt katona, 3 hadiözvegy, 1 rokkant, 1 kifosztott, menekült vasutas szerepel. Csabdin a 31 utalványból 23-at leszerelt katona, 3-at hadiözvegy, 1-et fogoly felesége kapott s mindenütt a néhány maradék darab jutott csak a falu összes többi szegényére. Bodmér község ugyan kér még 50 db zsebkendőt, Zámoly 200 db-ot, 8 subát, 10 pár kapcát, Sukoró még igényel 4 pár halinacsizmát, de ugyanekkor Vértesdobozon „4 db szőrmés mellényre, 29 db lélekmelegítőre, 3 pár halinacsizmára senki nem reflektált". Zámolyon 9 pár csizma, 11 db mellény, 84 db lélekmelegítő felesleges. Sukoró is visszaad 2 db szőrmés mellényt, 38 db lélekmelegítőt, 2 pár gyapjúkapcát. A közel 1CO0 lakosú Nagyveleg 14 igényjogosultja között összesen 4 db ujjas suba, 1 db szőrmés mellény, 6 db lélekmelegítő, 1 pár halinacsizma, 5 pár gyapjúkapca és 98 db zsebkendő kerül kiosztásra, mégis azt jelentik: „A kiutalt cikkekből a lakosság többet igénybe nem vesz." Nádasdladány község azzal küldi vissza az összesítő kimutatást: „Nem mulaszthatom el bejelenteni azt is, hogy a lakosság a kiutalt áruk legnagyobb részét oly rossz minőségű, silánynak találta, hogy azokat nem vette át." A mányiak pedig egyenesen panaszkodnak: „Az átadásnál olyan felületesen és lelkiismeretlenül járt el az értékesítő szövetkezet megbízottja, hogy szőrét hullató, selejtes subákat és felemás, nem páros csizmákat adott ki, így azokat az igénylők ujjas suba: . . . szőrmés mellény: lélekmelegítő; . . kucsma . . . . halina csizma: . 185,70 korona 29,60 korona 11,60 korona 12,70 korona 79,50 korona
