A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Móra Magda: A szociális helyzet Fejér megyében 1917 – 1919 között

„Községünkben a megélhetése a népnek augusztusig nem hogy biztosítva volna, sőt már a jövő hó végére a legnagyobhrész vetőmagért és élelemért folyamodik... Közcélokra nem adhatunk."

25 Lovasberény község elöljárósága a Haditermény Részvénytársasághoz intézett levelében elmondja, hogy a községi közélelmezési bizottság és a nemzeti tanács úgy határozott, hogy amíg a község ellátatlanjai és a leszerelt katonák 6 vagonnyi gabonaszükségletét ki nem utalják, a részvénytársaság helyi megbízottját eltiltották a kukorica elszállításától.

26 1919. február 17-én az alispán újra körlevelet intéz a főszolgabírókhoz és községekhez a Haditermény Részvénytársaság részére leszállítandó gabonakészletek ügyében. Hiába hangsúlyozza azonban, hogy: „Ezen készletek leszállításához országos érdekek fűződnek"... nincs visszhangja sem szép szónak, sem fenyegetésnek.

27 Február 20-án a pénzügyminisztérium fontos utasítást küld a székesfehérvári pénzügyigazgatóságnak. Hivatkozva a minisztertanács január 27-én hozott határozatára figyelmeztet, hogy azoktól a községektől vagy városoktól, amelyeknek hatóságai gátlólag avatkoznak be a közélelmezés intézésébe, meg kell vonni az élelmiszerek vagy iparcikkek kiutalását. Így mivel a pénzügyigazgatóság területéhez tartozó dunapentelei, seregélyesi, rácalmása, lovasberényi, váli nemzeti tanács „az ország közélelmezésére káros magatartást tanúsít", feltétlenül utasítandó magatartása megváltoztatására, mert ellenkező esetben többek között dohányáruval való ellátásuk „szünetelni fog".

28 A közszükségleti cikkek megvonásának kilátásba helyezése fájdalmasan érinti a községeket. Mány pl. felirattal fordul a kormánybiztoshoz hangsúlyozva, hogy egy megye tartozásáért a nem adós községeket is büntetéssel sújtani nem igazságos. „A szegény osztály az utolsó szem kenyérmagvát adta oda, hogy a nélkülözőkön segítsen!..." Ugyanezeknek az embereknek azonban 2 dl petróleum jutott csak egy hónapra, mert a 2500 lakosú nagyközség egy hordó petróleumot kapott egész februárra.

29 A jutalmat váró községeket nincs miiből jutalmazni, de a „resistálókat" sem lehet igazán megbüntetni, mert többnyire a nemzeti tanácsok is kiállnak mellettük, sőt helyettük és nemcsak azért, mert — ahogy a kormánybiztos jelenti a minisztériumnak: „a községi jegyzők a jelenlegi állapotok közepette nem képesek és nem is mernek azzal az eréllyel fellépni, ami a requirálás lebonyolításához szükséges lenne" —, hanem mert legtöbb esetben a meg nem levő felesleg rekvirálását sürgetik a rendeletek. Sok község mondhatta volna el a vajtai nemzeti tanáccsal: „Karhatalommal nem rendelkezünk, de céltalan is lenne annak kirendelése, mert itt felesleg tényleg nincs."

30 Annyira problematikus egyes községek helyzete, hogy 1919. március 5-én maga a kormánybiztos kér rendkívüli kiutalást a rekvirált gabonából: így pl. Diósd, Mór, Vértesacsa és Szár községek részére „komolyabb zavargások elkerülése végett".

31 A megye lakosságának téli ruhával való ellátására szintén komoly törekvéseket látunk 1919 februárjában. Február 27. keltezéssel indul útjára az a körlevél, amelyben a kormánybiztos tudatja, hogy a földművelésügyi miniszter január 31-én kelt rendelkezésével Fejér megye részére 10 000 db lélekmelegítőt, 2500 db szőrmés mellényt, 650 db ujjas subát, 29 db kucsmát, 1710 pár halinacsizmát, 20 000 db zsebkendőt és 6500 db gyapjúkapcát utalt ki „elsősorban az arra anyagi viszonyok miatt tényleg rászoruló pl. leszerelt, de téli ruhával el nem látott katonák és egyéb támogatást érdemlő egyének" megsegítésére. Székesfehérváron a Kisgazdák Szövetkezetének irodájában vehetik át az árukat az utalvánnyal ellátott igényjogosultak. Az igényelt