A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Móra Magda: A szociális helyzet Fejér megyében 1917 – 1919 között

A SZOCIÁLIS HELYZET FEJÉR MEGYÉBEN 1917—1919 KÖZÖTT Mikor a háború utolsó éveinek, majd 1918 őszének és 1919 telének mozgalmas napjait szeretnénk felidézni, — elsősorban a Fejér megyei falvak mindennapi életének tükrében —, senkiiképpen nem ígérhetünk befejezett képet. Minthogy a korszak levéltári iratainak mozaikjaira támaszkodunk leginkább a kép összeillesztésénél, viszont ezekből sok tört össze vagy kallódott el, és ami maradt, nem is mindig a legszebb, legfontosabb darab, így maga a kép sem lehet sokszínűen teljes. Az iratok azonban hiteles tanúk és nyelvük gazdagságának hangulati erejével a sematikusnak látszó problémákat is színeikre bontják, közel hozzák. Világosan bizonyítják azt is, hogy a nagy, országos problémák, hősi lendületek, megtorpanások vagy egyhelyben topogások hatásukban és következményeikben a falvak sőt puszták mindennapi életéig lenyúlnak. Semmi nem felettük, hanem rajtuk keresztül, velük, bennük történik. Fejér megye lakosságának — az 1910. évi statisztikai adatokat véve alapul — 74,7% őstermelő, 11,8 %-a iparos, 2 (%-a kereskedő, 2,7%-a dolgozik a közlekedés területén, 2 %-a dolgozik közszolgálatban vagy folytat szabad foglalkozást, a véderőnél 0,2% teljesít szolgálatot. A különböző ágbeli napszámosok a lakosság 1,2, a házi cselédek 2,2 %-át adják, a tőkések és nyugdíjasok 1,6, egyéb ismeretlen foglalkozásúak szintén 1,6 %-kal szerepelnek a megyei statisztikában.

1 Székesfehérvár város külön törvényhatóság volt, adatai tehát nem szerepelnek a fenti statisztikában. Igaz ugyan, hogy a közel 75 %-os őstermelői többség a nagybirtokosoktól az uradalmi cselédekig mindenkit magába foglal, de ez nem változtat azon, hogyha a háború utolsó éveinek és a Népköztársaság korának szociális problémáival szándékozunk foglalkozni, Fejér megyében elsősorban a falvak mindennapi élete kerül vizsgálódásunk középpontjába. Megyénkben ipari üzemekről és ipari munkásságról úgyszólván nem beszélhetünk. Az országos statisztika Fejér megyére nézve 1910-ben éppúgy 0,0-t ír a „Bányászat és kohászat" rovatába, mint 1920-ban.

2 Néhány jelentéktelen kőbánya és homokbánya, kisebb faipari üzem működik csak 1918-ban is, és a néhány éve alakult, kislétszámú, jórészt idénymunkással dolgozó ercsi cukorgyár, amelynek fontossága a háborús években természetesen megnövekszik. Mikor pl. a Haditermény Részvénytársaság arról értesíti a gyárat, hogy a munkásság részére 1918. dec. 16-tól 1919. január 15-ig járó 66 q lisztet nem tudja kiadni, mert a megyei kontingens „teljes kimerítést nyert", január 24-én a gyár vezetősége udvarias, de erélyes hangú kérvényt intéz a közélelmezési miniszterhez. Elmondják, hogy eddig is csak a szomszédos gazdaságok kölcsön gabonája segítette ki őket, s ennek természetben való visszaadását a kiutalt